Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
1. A város területe
A XIV. századból csak a Gyöngyös utcát ismerjük, de több utcája is volt, mert különben nem lett volna szükség nevet adni neki. 1600 elejéig nem tudunk több utcáról vagy térről. A Bocskay hadjárat pusztításai után nem volt mód városszabályozásra és mégis egyszerre készen találjuk az utcahálózatot. Egy egész telekhez 32 hold szántóföld; legelőhasználat, erdőhasználat, utóbb daraberdő tartozott. (Eredetileg egy telek = 32 hold volt.) Azonfelül káposztákért is járt. Már a XVI. század közepén kevés polgárnak volt egy egész telke és a század végén méginkább felaprózódott a házhely. Akkor már többnyire fertályról van szó (ennek törtje, többszöröse fordul csak elő). Egy-egy fertály házhoz 8 hold tartozik. A házat azonban el lehet adni földjeivel vagy azok nélkül is. Mivel a város adója - census, virrasztás - telkenkint, fertályonkint volt felosztva, a XVII. században tilalmazták a föld vagy ház eladását "adója nélkül". A házak eleinte (XVI. század eleje) csak a telek utca felőli részén épültek. Utóbb a telek belső felén is. Anyaguk: 1. Fonott vagy tapasztott vessző. 2. Kőház. A telek megosztása esetén esetleg közös kapubejárattal. A házban van: 1. konyha (füstös) 2. kályhás szoba (Csepregi kályha!) Pince - esetleg külön építve - istálló, szín, stb. A város területe A mai város területén a középkorban több kisebb-nagyobb község és birtoktest állott. Maga a vár és a hozzá tartozó várföldek (Várfölde = Pecsenyéd, Komárom), a tulajdonképpeni villa episcopalis, majd oppidum és civitas néven szereplő város, a XVI. század elejétől kezdve Karicsa, a külvárosnak tekintett Szentmárton és az út túlsó oldalán fekvő Újfalu, a XIII. században a szombathelyi hospeseknek adományozott Kaal birtok (a mosoni vár erdőőreinek birtoka), mely Perint (temészetesen Operint) és Szombathely között feküdt,* a ferencrendiek klastromától Szőllős felé nyúló Szőkefölde (a XIII. századtól kezdve), Bányafölde és Perint képezték a "territorium civitatis"-t. Maga a város, melynek topográfiájáról az első adatok a XIV. század közepéről maradtak ránk, a Gyöngyös utcától a Várig terjedt. A Vár alatt volt a Boldogasszony temploma, körülötte a plébános háza, az iskola és az iskolamester lakása, a várőrzők házai, a másik végén - mikor már falak vették körül - a falakon kívül a klastrom, a ferencesek kezére adott egykori ispotály. 22
