Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

6. A város jogi helyzete

Erre a pozsonyi káptalanhoz fordult: - 1537. február 28-án - eltiltotta a királyt a győri püspökség adományozásától, Bakythot pedig tizedjövedelmeinek újabb megterhelésétől, a püspökség birtokainak további bitorlásától.39

Mivel a király az ideiglenesen világiak kezére adott egyházi javak visszaszerzését határozta el, felhatalamazta az esztergomi érseket,40 tárgyaljon Győrre vonatkozólag - az 1537 vége felé Eszéknél elesett - Bakyth Pál41 örököseivel, az özveggyel, Péter és Mihály testvéreivel. Hajlandó lett volna Szombathelyt zálogul hagyni náluk, de Győr visszaengedését kívánta a király. Mivel ez alapon a Bakythok nem tárgyaltak, újabb kedvezőbb javaslatot tett: hajlandó 2.000 forintot fizetni rögtön, 2.000 forintot egy éven belül, és a maradék 16.000 forint fejében - az eddig is kezükön volt - Szombathelyt megtarthatták zálogban.42 De ha ez sem volna elég, a király minden egyéb tisztességes és elfogadható feltételt hajlandó vállalni.43

1539-ben - úgy látszik - eredményre vezettek a tárgyalások: Ujlaky kéri a pápai megerősítést, amit eddig - nem lévén egyházmegyéjének birtokában - nem talált szükségesnek és érdemesnek kérni.44 Persze egyben az annaták45 elengedéséért is esedezik.

Bár az 1542 országgyűlés46 magáévá tette a győri püspök és Bakyth család kérését, - adja vissza, váltsa ki a király a győri püspökséget, - a tárgyalások oly lassan folytak, hogy még 1544-ben47 is ott tartottak: a király megengedi Bakyth Pál örököseinek, hogy tovább adhatják zálogba Szombathelyt bárkinek, de legföljebb akkora összeg erejéig, amennyiért ők kapták.

Mivel pedig - a győri püspökség szombathelyi várához tartozó németújvári tizedekből a király - 1533-ban48 - 200 forintot (évi) Batthyány Ferencnek adományozott "quoad scilicet in ipsa ecclesia Jauriensi legitimum episcopum creaverimus", Ujlaky kinevezése után rögtön49 perelte és a bíróság - mint a király mondja - "inscriptione nostra ...non obstante" meg is ítélte, Batthyány tehát kénytelen volt visszaadni (mivel a németújvári tized többi része Bakythot illette) kényszerítve érzi magát Bakyth Pálnak előbb évi 350 forintot, utódainak

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

EEMHK 1904.140.

EEMHK 1906. 225-26. "relicta tamen eis Sabaria, quam pignoris loco habent". 1538. jan. 25.

HÓMAN-SZEKFÚ 1929. 238. hibásan nevezi Bakyth Pál fiának Pétert. Pál fiú nélkül halt el, Vö. JEDLICSKA 1891. 8. közölve a családfa.

1538. máj. 14. EEMHK 1906. 250.

EEMHK 1906. 250. "de aliis honestis et tolerabilibus mediis".

EEMHK 1906. 422-424. 1539. nov. 25. a bécsi nuntius jelentése.

Az annaták ügyében az országgyűlés is támogatja, - 1550. 14. ez. (XIII.) MT 1899. 262-263. - pápai megerősítése 1554-ben jön csak meg, kevéssel áthelyezése és halála előtt.

1542. I. decr. (Posoniense) 48. ez. (VII.) MT 1899. 102-103. "Dignetur nacta prima occasione pro arce Sabaria episcopatus Jauriensis per eius maiestatem regiam, dicto quondam Paulo Bakyth et suis praenominatis titulo pignoris inscripta, de iusta aliqua compestatio ne providere et per hoc arcem ipsam dicto episcopatui Jauriensi restituere".

EEMHK 1909. 325-326.

EEMHK 1904. 246-247. (1533. ápr. 26.) még II. Lajos tartozása fejében kap a németújvári tizedekből évi 200 frtot "servato nobis bono et vero coraputu" és ugyanerről a napról Batthyány elismervénye.

1537-ben: EEMHK 1906. 140.

220