Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

6. A város jogi helyzete

Egyébként a királyi városokban és Szombathelyen is, egyre nagyobb tért foglalt - akárhányszor saját szokásjoguk háttérbeszorításával is - a Tripartitum. A XVI. században még csak szokásjogukra hivatkoznak, azontúl mindinkább a Tripartitum előírása válik döntővé.

1650-ben a nádorhoz fellebbeztek, mert a vár nem adta ki az ő rabjukat a törvény napj ukra.

A püspöki jövedelmek közül legfontosabb a tizedek beszedése. Ez tizedkerületek, ún. kések (cultellus) szerint történt. Az egész győri egyházmegye ilyenekre oszlott: Ezek közül a szombathelyi tisztartó dolga volt behajtani: a Szombathelykés, az Árokközkés, a Zalakés, az Őrségkés, az Olaszkakés, a Belmurakés, a Locsmándkés tizedeit.

Ezek közül a Szombathely- és Locsmándkéssel már 1416-ban találkozunk, tehát alapjában középkori alapokon nyugodott. Azonban már a XVI. században - különösen Delfini püspöksége idején - a szombathelyi püspökök az egyes nagybirtokosoknak bérbeadták a birtokjaikról, esetleg nagyobb területekről járó tizedet.

E területekről később - már a XVI. század második felében - egyes kisebb területek váltak ki, amelyek külön adóztak. Részben mert egyes birtokosok bérelték a birtokaikról járó tizedeket, másutt egyes várak uradalmai önálló tizedterületeket igyekeztek alkotni, pl. a szombathelyiből a németújvári, rohonci, körmendi (?), szalónaki, monyorókeréki, és vörösvári birtokai, a Nádasdy birtokállomány. A mi területünkön a bérlők a Széchy, Nádasdy, Batthyány, Erdődy, Sibrik, stb. családokból kerültek ki.

A tizedek bérbeadását már 1548-ban törvény szabályozta (61. te.).

1. Tizedet csak a foldesúr bérelhet. A megegyezésnek Szent György nap előtt kell megtörténnie.

2. A tizedet - kb. állandó - értékben kell bérbe adni. A bér fele bérbeadáskor, fele Szent Miklóskor vagy Gyertyaszentelőkor esedékes.

3. Ha nem tudnak megegyezni, a püspök szedeti a dézsmát.

4. A beszedett dézsma bárkinek eladható.

5. Ha az egyházi birtokos nem a földesúmak adta ki a dézsmát, vagy utóbb másnak akarja kiadni, elveszti arra az évre a dézsmát.

6. Aki a dézsma beszedését megakadályozza, kétszeres dézsmát fizet.

Ez a törvény azonban - az egyháziak ellenkezése folytán - 1553-ban már érvénytelenné vált, attól kezdve annak adják a tizedet bérbe, akinek akarják.

Mivel a tizedek behajtása csak katonai erővel mehetett végbe - földesúr, török, hitújítás, stb. - mind mind nehezítették azt, a püspökök általában bérbe szokták adni folyton csökkenő áron tizedeiket.

A szombathelyi várhoz tartozott a Locsmándkés,6 Szombathelykés,7 Árokközkés,8 Őrségkés vagy Olajköz,9 Belmurakés.10

6 BEDY 1938. 237. szerint: a kerület falvainak nevét nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy Kőszeg környékét, Lánzsér, Xabold, Lakompak vidékét foglalta magában.

7 Falvai felsorolva: BEDY 1938. 238.

8 A győri káptalan 1631. Urbáriuma szerint Zalaság. BEDY 1938. 239.; falvai ugyanott felsorolva.

9 Bizonyára Szombathely várához tartozott, de a nagy távolság miatt már a XV. században bérbe szokták adni.

10 Muraszombat és Szentgotthárd vidéke. BEDY 1938. 248. stb.

214