Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
1. A város területe
A "Kép" alatt valószínűleg Szombathelyen is útszéli keresztet értettek, mint a XVI. század végén (1579-ben) Nagyunyomban is." A város képe nem sokat mutatott. Házai általában földszintesek, terjedelmük az utca felől egy szoba, egy konyha és kamra átlagosan. Anyaga gyakran kő, de még gyakoribb a sövényház, akad kis faház, sőt - legalább Szőllősben, de valószínűleg Szombathelyen is - "boronából rótt fal" -, tehát boronaház. A városképből messze kiemelkedő vártemplomon kívül a szőkeföldi "kastélyforma" kúria és az akkor még dombon fekvő ovális püspöki palota emeletesek. Gyakori a füstös szoba és a füstös konyha - olyan, aminek kéménye nincs de elég gyakori a kályhaszoba, sőt egyszer "csepregi formán azaz belül füllő" kályhás szoba is kerül elő. A XIII-XIV. században valószínűleg mindenkinek egyformán egész a telke: vagyis házhelye és a hozzá tartozó földje megvolt, de a XVI. században már - mint az urbáriumok mutatják, igen ritkán akadt egy-egy egész sessio, felaprózódott már a sessio 3, 2, 1 sőt fél fertályos telekre, házra, sőt utóbb még kisebbről is hallunk. Ekkor már az udvarba épülnek lakóházak és főleg "mihelyek". Osztozkodáskor kitűnik, hogy itt-ott ámyékszék is akad. Eredetileg - a város falain belül - minden polgárház adóköteles volt, de már a XVI. század közepén fel-feltünedeznek a szabadházak, melyek tehát semmiféle adót, közterhet, stb., nem viseltek. Mindezek püspöki adománynak köszönhetik létüket. Számuk egyre szaporodott, a maradék adózó házra tehát egyre több és több adó esett volna. Minden egész házhoz egész telek tartozott, tehát 32 hold föld. Fertály házhoz tehát 8 hold. A XVII. század közepéig lehetett adni vagy vermi házat, vagy földet venni adójával vagy anélkül. Természetesen adója nélkül magasabb volt a vételára. Utóbb a város az ilyen eladást eltiltotta, mert az eladó esetleg nem tudta megfizetni az adót, és nem volt semmije, amit a város lefoglalhatott volna. Volt háza a városnak is - ezt bérbe szokta adni volt egy másik céhnek is, de ezek külsőleg a többitől semmiben sem tértek el. A XVII. században már annyira eltolódtak a vagyoni viszonyok, hogy akadt, akinek csak háza volt, akadt, akinek már az se. Ezeket a város eltiltotta a marhatartástól, ill. a közlegelő használatától, sőt utóbb még szavazati jogát is megvonta. A középkori Szombathely topográfiája (Lásd: HTA 1958.) OR 1751. "Gyöngyösön innend, Vékony képnél 2 hold rét". SZV. Conscriptio Terramm Arabilium 130. 1579. júl. 10. "quoddam suum fenile seu pratum... ultra signum Crucis wlgo az Kép felewl". VKH. Prot. 1579. n. 107. 20
