Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

1. A város területe

Utcai világításról, vízvezetékről, csatornázásról korunkban szó se esik. A szennyvizeket nyílt csatornák vezették ki a városból a város árkába.66

Közvetlen a Gyöngyös kapu mellett, de már a falakon kívül állott a "Klastrom" - a ferencrendiek rendháza és temploma67 - és legalább 1636-ban (mert előtte is, utána is másutt volt) az iskola68 és az ispotály is.69

Külvárosnak számított Szentmárton falu, mely a város területén feküdt, de még a XVII. század közepén sem volt önálló község.70 Ott volt a város ősi plébániája,71 mely 1638-tól kezdve a dominikánusok - fejér barátok - zárdája lett.72 A XVII. században ott volt - máig is ott van - a város temetője is.73 Temetkeztek a Szent Márton egyház "boltjaiba"74 és a Ferencrendiek templomába is.75

A Klastromon túl a plébános jobbágyai laktak,76 Szent Márton egyháza mellett pedig a plébános háza, mely nagy kertben állott, de nem volt hozzáépítve a templomhoz.77 A két templomtól délre a szőkeföldi nemesi birtok, egykor a Szőkék,78 kihaltukkal a Bejczyek,79 utánuk házasság révén a Káldyak "kastélya". Emeletes épület, sok melléképülettel, gyümölcsösök

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

1692. aug. 6. a megye kirendeli a Gyöngyös és Kenyérvize medre tisztítására - mivel a herényiek nem győzik - Rohonc, Ólad, Sé, Torony, Ondód, Perenye és Szhely lakóit 12 fit birság terhe alatt. VM. Prot. 1687/1705. 166.; 1700. máj. 14. a Gyöngyös medre tisztogatására. VM. Prot. 1687/1705. 505.; 1765. A vármegye elrendelte, mivel Szhelyre 320 dica esik, 320 ölet kell a Perint mederben kiásnia. SZV. Prot. 1765/68. 13.

1695. A Piarczról "csatorna vagyis vizkifolyas" vezet a kert alá a Város árokjába. SZV. Prot.

1693/1700. 65-66.; 1698-ban említik, hogy ezt a csatornát a vevőnek kell kitisztogatnia. SZV. Prot. 1693/1700. 265.

1636. "A szombathelyi Clastromban lakozo szerzetes barátok". KÖRMEND. Miss. A szhelyi Clastromban prl. 1636. febr.

SZV. Prot 1614/16. 249. (1616).

A XVII. század vége óta. A régi Ispotály hol állott, nem tudom. Az új, "a Gyöngyös kapun kívül, az Klastrom elleneben (van egy ház), kinek nap keletről az Ispital van". SZV. Prot. 1686/89. 371.

1648. SZV. Test. f. C. n. 202.

ősi plébániáját említik: 1421-ben, akkor Márk a plébánosa. VM. Vegyes. 219. sz. és 1493. OL. Dl. 19.991.

Alapítólevelének másolata: 1638. ápr. 4-ről SZD. 6. sz. és OL. Coll. Eccl. I. 415.

1652. jún. 13. A plébános joga a temetés "si quidem ob exundationes aguarum et luti abundantiam, honesta et commoda funeris commutati ad S. Martinum usque ade impeditur, ut saepe saepius charorum cadavera fere brutorum instar evehi sit necessum". SZD. 7. sz. és u. ott. "Cum Civitatenses Sabarienses de antiquitate ibidem habeant suum Cymiterium".

1592-ben temetnek "sacris in aedibus nomini divi Martini... consecratis". VKH. Prot. 1592. n. 59. 1621. okt. 31. "Az Klastrombán való temetes feleol azt vegeztek, hogy az kit az Klastrombán temetnek, a szokás szerint a Czé mester, kezenben iarion". SZV. Prot. 1620/23. 46. Szentmártonban van a plébánosnak 14 jobbágya. (1631) SZD. 3. sz.

1631. márc. 2-án tartott inquisitio szerint a Sz. Márton egyház plébániaháza kőből van, kertje "in eodem horto conspicitur etiam una domus lapidea deserta, quam olim Capellani inhabitarunt. SZD. 3. sz.

Az utolsó Szőke, Márton volt (MNM. Törzsanyag. 1516. dec. 10.) 1510-ben vagy 1511-ben halt meg.

Bejczy Kálmán királyi adományba kapta 1511-ben. A fehérvári keresztes konvent 1512-ben iktatta be Szőkefolde birtokába. KÖRMEND. Maioratus. Szőkefold. lad. 10. n. 2.; Bécs 1569. jún. 23. Miksa király nova donatiot ad a Bejczyeknek, mert okleveleik elvesztek. KÖRMEND. Maioratus. Szőkefold, lad. 10. n. 3.

18