Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
5. A városi céhek és egyéb foglalkozások
között Gorup János, 1665-ben birtokában, "kezében" találjuk,282 akik molnárt tartanak benne, mint pl. 1655-ben Kutszegi Molnár Jánost.283 1 723-ban ugyanazon bér ellenében a Bottka család kezén van.284 1673-tól 1694-ig perben állt Széchenyi György győri püspök Gorup Ferenccel "a Szombathely város egyik kapuja előtt álló malom miatt, mellyet a szombathelyi püspökséghez tartozónak vélvén, elfoglalt és csak utóda adott vissza tulajdonosának".285 1 7 1 4-ben "dicáltatván" 25 forintot fizettek.286 2. Az uradalom másik malma a "klastrom Eleiben" állott,287 a Bejczy molna vagy Kismolna fölött,288 "a Szürke Barátok ellenében".289 1654-ben a Malom Sáska Szűcs Györgynéé volt, aki felét eladta a Városnak. Ez a fél malom "kin 3 kerek vagion" 450. forinton ment át a város birtokába, de vállalnia kellett a félmalom köblöt (tehát 20 köböl gabonát a vár számára), illetve, hogy a molnárház a régi tulajdonosé marad, viszont elővételi jogot biztosított magának a Város - legfeljebb 500 forint erejéig.290 1657-ben Sáska Szűcs György felesége Mónár Erzsébet eladta - kétségtelenül apjától örökölt - malmának másik felét is a városnak a szombathelyi tiszttartó előtt. A város kötelezte magát, hogy "annuatim azon Malomtul 40 köböl gabonát földes püspök Urunknak az Szombathelyi Várban, az mint ekkoráigh azon Malombul járt, szokot malombeli köbölel, fele Búzából, fele Rossbul, avagy az minemeöt olykor az malom talál", fog adni. Megadván a censust - 40 köblöt - a város örökösen bírhatja a malmot.291 Ettől kezdve - tárgyalt korunkon át - "Város malmának" nevezik. A város pedig új hivatalt kreált, a malomgondviselőt -, utóbb malomgazdának nevezik, és arra bízta a malom vezetését. Az első gondviselő Cser György lett, utána, még ugyanabban az évben - 1657-ben - Csákány Péter következett.292 1658-ban a városi számadásban még nincs feltüntetve, mennyi a malom jövedelme, csak annyit mond: búza, rozs, hajdina és sörnek való pénzből ered.293 282 1592. OL.U. etc. f. 119. n. 6.; 1656. OL. U. et C. f. 55. n. 65.; 1611. SZV. Prot 1609/12. 320. ("az Pap molna éa az Urmolna keozeott, ki egész vagion, megtiltották, 10 fit. a birsága"). 1651. SZV. Prot. 1651/54. 7.; 1652. SZV. Prot. 1651/54. 223.; 1657. SZV. Prot. 1654/58. 465.; 1665. SZV. Prot. 1664/68. 53. 283 1655. SZV. Prot. 1664/68. 53. 284 Conscriptio bonorum Episcopatus Jauriensis 1723. SZP. Heizán másolatok (Eredetije OL.) 285 SZABÓ L. 1911. 134. (SZÉCHENYI. I. 7. 46-53.) 286 §£V. Cassa Domestica 3. sz. 1654. Sáska Szűcs György feleségének van malma "az Városon kívül, Franciscanus Barátok Klastroma ellenében". SZV. Prot. 1651/54. 300.; 1657. "a P. Franciscanus Kalastroma ellenében". SZV. Prot. 1654/58. 371.; 1662. "a Kalastrom eleiben". SZV. Test. f. A. n. 109. 288 A kis malom a Város malma és a Négyes malom közt van. SZV. Prot. 1686/89. 409. 289 SZV. Prot. 1668/72. 143. (1669). 29^ 1657. SZV. Prot. 1651/54. 300. A malomcensust közösen fizették "az regi kobelel, az mint Gorup János uram malmában élnek és mérnek vele, mivel ennek a két malaomnak egy igassagha vagion". 291 SZV. Prot. 1654/58. 371. (1657). 292 SZV. Prot. 1654/58. 368. (1657), utóbb - 1662-ben - Nagy István a malomgazda SZV. Prot. 1661/64. 188.(1660). 293 SZV. Egy préselt bőr kötésű könyv, 1650. évszámmal tábláján. Lapszámozás nincs. 175
