Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
5. A városi céhek és egyéb foglalkozások
9. Molnárok A malomtartás joga eredetileg regale volt.261 Mikor a király birtokot adott, a malomtartás jogát is adományozta.262 Ebből következik, hogy a malomtartás jobbágyközösséget nem illetett meg. Nem is volt Szombathelyen másnak malma, mint a püspöknek és a szőkeföldi nemesi praedium mindenkori birtokosának. Szokás volt azonban a malmot zálogba, bérbe venni, esetleg a bérbevett malomban molnárt tartani. Molnárcéhhel a XVI. század közepe előtt nem is találkozunk, de a XVII. században sem gyakoriak.263 Többnyire megyényi terület molnárai alkottak egy céhet, melybe sok - néha kilencvennél is több - malom tartozott.264 A szombathelyi molnárok a gyöngyösmelléki céhbe tartoztak éppúgy, mint a góri és csömötei molnárok,265 de se articulusai, se céhiratai nem maradatak fenn. 1582-ben már állott a céh,266 egy szerződést ismerünk 1619-ből, melyből kitűnik, hogy harmados malom volt267 és egy 1688-iki becsületsértési pörből tudjuk, hogy gyűléseit Szent Mihály körül szokta - valószínűleg Szombathelyen - tartani.268 A Sopron megyei és a Vas megyei molnárok (kiknek malomgátjai Sopron megye területén voltak), céhszabályzata 1613-ból fennmaradt.269 Ilyenforma lehetett a gyöngyösmelléki molnároké is. Afféle magyar molnár céhszabály, 261 ECKHART 1946. 220.; SZABÓ I. 1948. 189. 262 Pl. 1387. "cum omnibus suis utilitatibus et pertinentiis, utputa... molendinis". HCSO 1909. 92. sz.; 1491. "molendinis molendinorumque locis". HCSO 1909. 469. sz. 263 1550. Bars-Trencsén-Nyitra megyei; 1613. a Sopron-Vas megyei; 1617. a trencséni céhek a legrégebbiek (SZÁDECZKY 1913., SZÁDECZKY 1913/a. és az EK. katalógusa alapján állítottam össze. Az OL. és a MNM. céhiratai az ostromkor elégtek. A körmend-németújvárszalónak-rohonci molnárok német nyelvű céhlevele 1638. márc. 15. Pozsony kelt articulusai: KÖRMEND. Maioratus, Körmend n. 30. F. (34. Art.) (Szádeczky 1669-ből valónak mondja, hibásan). A gönczi molnárcéh Articulusai 1690-ből. (K. 1897. 349.) 264 így a Sopron-Vas megyei molnárcéhhez 91 malom tartozott 211 kerékkel. FARKAS 1887. 105. 265 266 267 268 269 (1623). A szőllősi malom elzálogosításakor jelen voltak "ordinatione etiam virorum magistrorum et signater nobilis Andree Toti de Baranya, Johannis Halaz molitoris rev. d. Episcopi Jauriensis in molendino Sabaria habito, Michaelis Molnár de Chemete, Pauli Molnár in molendino de Shwar et Casparis Litterati filii prudentis viri Gregorii Zabo, Toth dicti, civis Sabariensis..." VKH. Prot. 1582. n. 38. VKH. Prot. 1582. n. 38. "Cum consensu usuque roborato censu molendinatoribus super fluvio Gyöngyös de jure et consuetudine antiquitus observato, signanter tamen tertia parte cuiusque generis frumenti... ac insuper singulis hebdomanis uno quartale cubuli wlgo heti fertály dicti". VKH. Prot 1620. n. 21. Egyik molnár felesége bepanaszolja Nemesbaki Molnár Gergelyt, mert 1688. Sz. Mihály tájban, mikor a Molnár Czéh Káldy Péter uram Kis malom nevű malmában (a Város malma és Káldy Uram Nagymalma között) együtt volt, róla a czéh előtt azt mondotta: "Csak te halgass, Szabó Giörgi, mert az te feleséged szintén ollyan szayha kurva, mint a Város molnaria feleséghe". SZV. Prot. 1686/89. 409.; A Répce, Csáva, Ikva, Metölc és Körös folyók molnárai generális gyűlésüket 1613-ban és 1642-ben Csepregen tartották. (FARKAS 1887. 91-102 és 171.) EK. Kézirattár XL. 1. sz. (17 pontból áll az articulus). 172
