Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

1. A város területe

elrohadt.39 1592-ben - a Batthyányiak támogatásával - újra állott, megintcsak cölöpökből és vesszőkből készült palánkja.40 Az ilyen fonott kerítést, palánkot sűrűn kellett javítgatni. Olvassuk is, hogy 1612-ben intézkednek a város kerítése és kapuja megépítéséről.41 1620-ban újra hallunk a kapuk megépítéséről - ha lesz rá költség.42 1622-ben a Kőkaput emlegetik.43 Ez a palánk sem volt magas, hiszen 1624-ben 1 forint bírságot rónak arra, aki a város párkányát meghágja, vagyis a párkányon átmászik.44

A palánknak a XVII. században legalább egy bástyája - propugnaculum - is volt, a Kám utcai bástya.45 Öt kapujáról először a XVII. században hallunk, de hogy egykorúak falaival, nem kell bizonygatnunk.46 Feltűnő, hogy a Karicsának nemcsak kapuja, hanem sorompója is van. Ez az egyetlen sorompó, de ezt még a XVIII. században is így nevezik.47 A karicsai kapu pedig a sorompón túl volt.48

A város piarcán állott - már a XVI. század végén - az ismeretlen időben épült Város Tornya, melynek földalatti helyiségét börtönnek használták.49 Ebben voltak a harangok50 és a toronyóra is.51 A torony csúcsán levő-iq _

1576-ban Listhius győri püspök íija Batthyány Boldizsárnak, hogy "oppidum Ecclesiae nostrae Sabariam, quod olim saepius atque aggere aliquo modo munitum fuit, sed corruptis et putrefactis et penitus collapsis talibus munitionibus, nunc omnibus undique liberum, hostibus vicinis praebere possit aditum". KÖRMEND. Miss., Listhius János 1576. ápr. 30. Majd így folytatja a püspök: "postulantibus ita a nobis cum ipsis civibus, tam praesente necessitate pro ulteriore permansione, tum civium, tum circumvicinae miserare plebis, quae tempore excursionis Thurearum eo secum rebus suis pro tutiori conservatione conferre consuevit, nova saepe et aggere circumdare decrevisse". Kéri "dum per cives nostros Sabarienses requisita fuerit", adjon nekik fát erre a célra.

^ 1592-ben "a győri püspökség Urbáriumában": "Hoc idem oppidum cinctum erat sepibus vimineis". GYP. Capsa Y. f. XII. n. 1.

^ 1612. Statutum, hogy "az város kerítését és kapuját megépítsék". SZV. Prot. 1612/14. 2.

^ 1620. "Ami az kapuk épületét illeti, azt az Uraimék végzésére hatták, ha valahonnéd költség leszen, meg épéchék". SZV. Prot. 1620/23. 1.

^ 1622. ápr. 24. "Az Kü kapunál" való ház. SZV. Prot. 1620/23. 57.

^ 1624. "Az ki az párkányon ki jár avagy ki hág, egy forint a birsága". SZV. Prot. 1623/26. 102.

^ 1652-ben említik "propugnaculum vulgo Város bástyája dictum". (SZV. Prot. 1651/54. 45.), később 1767-ben a kőszegi (folutcai) kapunál levő Város bástyáját említik. Ez is kétségtelenül legalább XVII. századi eredetű, mert azontúl már nem építenek - nincs rá szükség - újabb erődítéseket. (SZV. Prot 1765/68. 83. és 88.)

^ 1614-ben a Forró u. kaput (SZV. Prot. 1612/14. 249.), 1637-ben a Gyöngyös u. kaput (SZV. Prot. 1636/40. 93.) ez volt a "várasi fő ucza kapu". 1644-ben a Föl u., máskép Fölső u. kaput említik (SZV. Prot. 1644/48. 67.). 1661-ben egyszerre intézkednek mind az öt kapuról. SZV. Prot 1661/64. 25. A nagykaricsai kaput és párkányát 1686-ban kijebb tették. SZV.

^ 1678. "Nagykaricsában, a Sorompón kívül" (SZV. Prot. 1678/86. 17.), 1691-ben "a nagykaricsai sorompón kívül" (SZV. Prot. 1689/93. 141.) és 1711-ben "a belső sorompon kivül Karicsában" (SZV. Prot. 1707/12. 173.).

^ 1686. aug. 18. "az mostani elmúlt habomban azon (nagykaricsai) kapu renovál tatvan, külyebb tetett döbbeni helyétől, annyira, hogy az víz felől aminemö végső ház vagyon... azon haznak csaknem az szegletet etre az előtt a párkány... hanem most azon külyebb tetetett párkány alkallatossagavaal... az párkány es az ház közt anyi térség vagy, hogy mintegy udvara lehetne". (SZV. Prot. 1686/89. 35.)

^ 1611-től kezdve emlegetik a városi jegyzőkönyvek. SZV. Prot. 1610/12. 320. (Vö. KOLOZSVÁRI-ÓVÁRI 1904. 131.). Börtönnek 1787-ig használták (KUNC 1880. 156.). 1667-ben elhatározták, hogy aki tolvajt lát az erdőn, a kis harangot veije félre. SZV. Prot. 1664/68. 337. Tehát volt másik harangjuk is.

A toronyórára: HTA 1935.

16