Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

5. A városi céhek és egyéb foglalkozások

többétettük, kisebbítettük, jobítottuk és az mi Városunkbéli bizonyos Törvényekhez és réghi jó ususokhoz coaptáltuk".158 Az articulus 24 pontból áll.

1. Amelyik legény "avagy Magyar, Német, Horváth nemzet legyen", be akar állani a céhbe, tartozik a céhszabályok megtartására kötelezni magát.

2. Fél esztendeig egy itteni mesternél tartozik munkálkodni, hogy "az Ember az eő életeit, erkölcsét, természetit lássa és valahogy véletlenül amaz nyughatatlan szeles fejüek bé ne gyöjenek".

3. Tartozik bemutatni tanuló és nemzetlevelét a céhnek és ha elfogadták, 1 magyar forintot tegyen le a mestereknek, 1 forintot a bírónak, 33 pénzt a céhmestemek, aztán kérjen napot, melyen remekelhet. Ha ez is megtörtént, "az Polgári társaságban bé adván magát, hittel legyen köteles ahoz Bíró Uram előtt".

4. A remek ilyen legyen:

1. "fölső ruhára való két pár Szövis Gomb, melynek ez közepi legyen arany fonállal és szederjés karmasin selemmel, az Szövisnek penigh nyolczvan nígy kártyára legyen az két széli, mondola formája legyen ezüsttel és kék selemmel szőtt, ez víghin Csillagos Vitéz Kötések legyenek".

2. "dolmányra való Tizenkét gomb, melyek szövés formán legyenek Aranynyal, ezüstéi és vörös karmasin selemmel szőttek".

3. "Csillagos gomb legyen mint egy Tikmony akkora, két körösztre".

4. "Egy kamukás gomb, három szénö Selembül".

5. "Egy dupla Janicsár Gomb, két féle selembül".

5. "Némethnek német, Magyarnak magyar mívet csinálnyi engettetik". Ha nem sikerült, másodszor is nekikezdhet. Ha semmiképpen nem tudja megcsinálni, "az Mesterek tetszisibül s engedelmibül fizessen az illetin Mester Ember az Remekért az Ládában 25 magyar forintot". Fizet pedig 3 aranyat és ad egy "tisztességes mesterebédet".

6. Ha valaki mester özvegyét vagy leányát veszi el, fél taksát fizet, ha pedig mester fia veszi el mester leányát vagy özvegyét, semmit sem fizet, de "se Legint, se tanuló inast ne tarcson, magának is munkálkodnyi ne engedtessék, mégh az fél esztendőt más mesternél ki nem tölti".

7. Kontároknak (csavargónak nevezi őket az articulus) nem szabad a városban dolgozni.

8. "Gyűlések és Octávák, mikor esnek, idegennek szabad ne legyen... Magyar Gombokat és Sinort árulnyi".

9. Özvegy űzheti ura mesterségét, míg újra férjhez nem megy.

10. Két legénynél többet senki sem tarthat.

ICO

Nagy György szhelyi bíró és tanács 1642. ápr. 23. kelt céhlevélből, a Körmendi átiratban. A soproni - magyar nyelvű - articulus első pontjába betoldják: a magyar és német nemzet mellé a horvát nemzetet 3. pontban: Sopronban először meg kell szerezni a polgárjogot, csak ezután kezdhet remekelni, és csak a mesternek kell fizetni 1 irtot. 4, 7-11., 15-20-ig szószerint azonos a két céhlevél szövege, de az 5.pontban Sopronban csak mesterasztalt ad és 6 fttot fizet, a 6, pontban 3 frtot fizet Sopronban. A 12. pontban hiányzik Sopronban: hogy a tanulólevelet kap. A 13.-ban a birság összege Sopronban kevesebb, csak 1 fit, a 14. pont utolsó mondatát a szombathelyiek nem vették át (talán mert zavaros). A szombathelyi 21-23. pontja hiányzik a soproniban, a soproni 21. pedig azonos a szombathelyi 24. ponttal.

157