Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

5. A városi céhek és egyéb foglalkozások

kárt okozott a kámoniaknak - az alispán Meszlenyi Benedek ki is szállott, de végül is úgy egyeztek meg, hogy a város 75 irtot fizet a nemeseknek, azok viszont belenyugodnak, hogy mikor kallanak a csapók, a rugóra még egy tenyérnyi széles deszkát tehetnek, aztán ki kell venniök, hogy szabadon folyhassék a víz. Az árkot "vízfolyást" pedig a szombathelyiek évenkint tartoznak megtisztítani Kámony András uram kertjétől le a kallóig.114

1667-ben halljuk, hogy Káldy Ferenc szőkefoldi birtokán, a Négyes malom mellett "vagyon egy kalló, egy kerekkel, az is ép, hanem a födele rossz".115

1674-ben a csapócéh - akkor halljuk először a céh nevét - bérbe vette a kallót a várostól évi 22 forintért.116 1695-ben már 35 forint és 5 forint érő olyan munka "kire készpénzben Ács mesterembert köll fogadny" volt a bére. Ezen felül a fenntartás "szokás szerint" a céh dolga. Mivel ebben az évben nagyobb javítás vált szükségessé, a város is hozzájárult egy köböl búza "segethseggel".117

Munka bőven volt, a mesterek is egyre többen lettek, a város kallója nem győzte a munkát, ezért 1705-ben a céh azzal a kéréssel fordult a városhoz, engedje meg a szőllősi új kalló használatát, melyet gróf Erdődy Sándor főispán építtetett. Az engedélyt meg is kapták, míg a város új, második kallót fog építtetni.118 Az új kalló felépítésére csak 1725-ben került a sor "az Aranyoson vagyis Kenyérvizén". Az új kalló 12 évi adómentességet élvez, a régi évi 32 forint bért fizet és mindkettő a város tulajdona marad.119

A csapócéh szabályainak módosítása 1706. február 7-én kelt.120

Céhlevelük nem maradt fenn, belső életükből is csak egyetlen adat. 1710. augusztus 10-én a város fogadalmat tett, hogy ezentúl megüli Szent Rókus ünnepét.121 Ugyanebben az évben a csapócéh a kalló előtt Szent Rókus tiszteletére képet épített.122 1710. október 28-án ünnepélyes körmenettel szentelték fel a csapók által felállított - máig is fennálló - Szent Rókus képet.123

1711-ben pedig Militics Csapó András, aki a karácsonyi ünnepekben, szokás szerint céhmesterré lett, megjelent a városi tanács előtt és előadta, hogy egy céhhatározat ellen többen zúgolódtak. Mire ő - a céhmester - borközben azt mondotta "Eb legyen a céhmesteretek, ha az igazságot meg nem tartjátok". Másnap összegyűlt az egész céh, őt letették, helyébe Szitár Ferencet választották céhmesterré. Mivel pedig ezt, bíró és magistratus "specialis determinatioja nélkül" nem lehet tenni, döntést kért. A város úgy döntött, hogy a céh büntetést érdemel, mint nemrégiben a csizmaziacéh. Ezért

114 SZV. For. 2. f. 6. n. 179.

115 VKH.Prot 1667. n. 105.

116 SZV. Prot 1672/78. 233.

117 SZV. Prot 1693/1700. 64.

118 SZV. Prot 1700/07. 134.

119 SZV. Prot 1721/26. 117.

120 SZV. Mise. 103. sz.

121 1710. aug. 13. "mint szent Patronusnak tisztességére, migh szegény városunk fentartatik, hogy az eő szent esdeklése által az Ur Isten távoztassa cl szegény városunkból ezen döghletességhet". KUNC 1880. 118.

122 SZV. Prot. 1707/12. 137.

123 SZV. Prot. 1707/12. 137. és KUNC 1880. 118.

154