Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

HORVÁTH TIBOR ANTAL:

Szent Márton születési helyének okleveles adatai.

A sabariai születésű híres toursi püspök, Szent Márton 397-ben halt meg.1 Életrajzírója egyik tanítványa, Sulpicius Severus (360—-420) volt. Életrajza tehát 397 és 420 között készült. Ebben kifejezetten sabariai születésűnek mondja a püspököt.2

Sabariát a XVIII. századig hazánkban is, a külföldön is, Szombathellyel azonosították. Garampí József pápai nuntius 1776-ban, Pannonhalmán jártakor kijelentette, hogy ezt Rómában is így tudják.3 Ennek a nézetnek kifejezője Szombathely első történetírója, a pesti egyetem tudós tanára Schoenvísner István 1791-ben megjelent munkája.4 5

A másik nézettel — hazánkban tudomásom szerint először — Katona Józsefnél, aztán Fuxhoffer Damján bencés Monasteriologiájában3 találkozunk. Felveti itt a kérdést, követkeZik-e abból, hogy Sulpicius Severus Pannóniában csak a híres Colonia Claudia Savariát ismerte, hogy ott valami jelentéktelen — minus celebre —, de

1 Pauly—Wissowa: Realencyclopedie (Martinus címszó alatt.) XIV. 2020.

2 Manitius: Geschichte der lateinischen Literatur des Mittelalters. München, 1911.

3 Fuxhpffer—Czinár: Monasteriologia 26. Garampi másolatot is kért az Albeus-féle összeírásról, hogy elvigye Rómába ,,ubi aeque Sabaría Castriferrei natalis S. Martini crederetur".

4 Antiquitatum et historiae Sabariensis. . , libri novem. Pestini, 1791. 142. stb.

5 Katona: Hist. erit, primorum Hungáriáé ducum. Pest, 1778, 213. — Fuxhoffer: Monasteriologia regni Hungáriáé. Veszprém, 1803

57