Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

adatok és életrajzok számolnak be. Éppen most újból megjelent magyar nyelvű életrajzára is hivatkozva3 feleslegesnek tartjuk itt az azzal való foglalkozást s irodalmának felsorolását. Magyarföldi tiszteletével kapcsolatban mindössze azt tartjuk érdemesnek megemlíteni, hogy ő a megindítója a nyugati (legalább is a galliai) eremita-szerzetesi életnek: ennek mindenesetre nagy szerepe volt abban, hogy az első magyarföldi monostor, Pannonhalma, annyira egybekapcsolódott a szent tiszteletével. Az is természetes, hogy árpádházi szentjeinkig a IV. század egyik legnagyobb alakja, a hazai föld szülötte, a lemondás nagy apostola (aki még a nem szívesen vállalt toursi püspöki székben sem volt hajlandó szerzetesi életmódjáról lemondani) a legjobban tisztelt szent lett hazánkban. A Lajtától az Erdélyi Kárpátokig számos egyház és helység viseli kezdettől fogva, legtöbb máig, az ő nevét.4 Csak természetes, hogy az első monostort is róla nevezték el Pannon hegyén.'* Sőt még később „a mogyoródi kolostort is Gallia nagy apostolának, Szent Mártonnak tiszteletére építtette Szent László király."6

Kiemeli azonban alakját azon történelmi szerepe is, amit a poítiersi Hílariusszal egyetemben a kelták christíanizálása körül kifej tejtt. Joggal következtethetünk ebből hasonló savariaí tevékenységére, amit éppen az ő szülőháza körül lelt ókeresztény emlékek szokatlanul nagy száma is megerősít.

Térítésért harcoló s az arianizmus ellen küzdő élete

" Regnier A.— Rogács Ferenc, Szent Márton élete.2 Szombathely, 1944.

4 Regnier—Rogács, i. m. 221.

5 Király Ilona, Szent Márton magyar király legendája. Bibliothéque de 1' Institut Francais ä 1' Université de Budapest 8, 1929, 27: ,,A legelső bencés apátságunk Gallia nagy apostolának Szent Mártonnak tiszteletére épül Pannonhalmán."

0 Király Ilona, í. m. 26.

7