Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

de az nem maradt atyjánál és nem látta országát sem, mikor tíz éves lett és taníttatni kellett őt: a derék és nemes Szent Pál konstantinápolyi érsek tanította és nevelte, aki őt: Szent Mártonnak hívta, a gyermek ezt nem tagadta, így mondja ezt egész Pannonia, ahol ő született és ahol sok szerzetes van még most is egy apátságban, akik nagyon szent életet élnek ott, ahol tartózkodnak.“72 Ami valóság az egészben, az itt is Sulpicius Severus-ból való, a többi mind, mind mese! Király Ilona szerint ,,A szent szülőföldjén épült apátság csakis Pannonhalma lehet. Valószínű, hogy hazánkban járt francia szerzetesektől nyerte Péan Gatineau értesüléseit, vagy Toursba patronusuk sírjához zarándokolt magyar bencésektől hallott a magyarországi Szent Márton-tíszteletről és Pannonhalmáról.“73 A krónikaírókhoz hasonlóan egyébként Péan Gatineau is „a korabeli állapotokat viszi át Szent Márton idejébe és azt hiszi, hogy már akkor is monostor állt ott.“74 Az egyetlen hiteles életrajzon kívül tehát neki sincs semmiféle történeti alapja s mint Király Ilona is leszögezi, „történetíróhoz méltó pontos értesülései nem voltak Pannonia sorsáról."75

Ezen verses legenda prózai átdolgozása még zavarosabb, még kúszáltabb: Pannónia szerepel mint város és Sabaria mint ország: „Cest enfant fut ne en sabarie en un ville nommée pannonié“76 Innen is eredhet részben a „Pannon“ hegye-tévedés! Igen világosan szemlélteti Király Ilona a fantázia fejlődés-vonalát, „mint alakul át a történeti életrajz (Sulpicius Severus) regényes elbeszéléssé a hét szent Alvó történetében, mint jut benne kifejezésre a középkor felfogása Péan Gatineau verses legendájában, a drámai fel-72 Király I., i. m. 47, 11. jegyzet.

73 I. m. 48.

74 Király I., i. m, 49.

76 I. m. 52

78 Király I., i. m. 55. — V. ö. erre Mihályi Ernő, i. h. 364 Nem említi azonban a legendák fantázia-özönét ebben a kérdésben.

49