Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

galliaí fészkéből jöttek. Középkori általános hajlam szerint később szívesen kapcsolatba hozták az „in monte sacro de Pannonia“ épült monostort Szent Márton születéshelyével, amelyről Sulpicius Severus után tudták, hogy Sabaria Pannoniarum oppidum volt. Még az is feltehető, hogy éppen Szent Márton életrajzának ezen adatából applikálták a hegyre a Pannonia nevet s kerestek vagy költöttek egy Sabariát annak közelében! (A forrás-elnevezés, stb. már szinte magától jött. Napjainkban is találkozunk léptennyomon a lourdesi szűz barlangjaival nem egyszer kies helyen „szentkút‘‘-tal kapcsolatban.)65

A derék bencések mindezt egészen jóhiszeműen tették, hiszen az Árpádok századaiban a klasszikus Sabariáról topográfiailag vajmi keveset tudhattak; az akkor — a szerényebb szent-mártoni külvárost leszámítva — óriási romterület (Stein am Anger) lehetett. Nem szabad tévedésüket rossz néven venni, hiszen topográfiai dolgokban, éppen Savaria körül, még 150—250 évvel ezelőtt is meg-1,0 A közép-, ill. újkori „pannonia" dűlő- vagy hely-megnevezés gyakori a Dunán túl ott, ahol rómaikori maradványok mutatkoznak. Az ószőnyi nagy római tábor négyszöge a kataszteri térképen ma is „Pannonia'-dülő, régebbi térképen „Pannónia-Acker“, a nép pedig ma is „Palonya“ néven említi.

Azt a bizonyos másik Sabariát Pannonhalma közelében más és más helyen vélték idcnkint felfedezni, Sztachovics és Récsey többfelé keresték. Mint az egész Dunántúl, természetesen ez az Isten-áldotta szép terület is ősidők óta kultivált volt s a kelta és római településnek itt is számtalan nyoma maradt (Lovas Elemér, A Pannonhalmi Szemle Könyvtára 3. sz. 1937, 10 kk és 22. sz., 1937, 27.). A leletek kisebb uícus-okról, az igényesebb hypocaustumok s egyebek villa rustica-król beszélnek, mint annyi más számtalan helyen Pannóniában. A kutató régész szemével, tapasztalatával tárgyilagosan szemlélődő Lovas Elemér meg is állapítja ezekről; „Az bizonyos, hogy az általunk ismertetett vidék telepei között egy sem volt nagyobbszabású, sem lakosainak számát, sem közigazgatási szervezetét tekintve. Nemcsak, hogy colonia nem esik erre a területre, de még csak municipium sem. A telepek közül egynek a neve sem fordul elő az itineráriumokban," (A Pannonhalmi Szemle Könyvtára 3. sz., 1937, 12.)

46