Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

mint a templom egyik mellékoltárán levőt említik: supra altare in quodam angulo. Az angulus oltárfülkét jelenthet vagy kápolnát, esetleg éppen a Szent Márton-kápolnát, amely Laziusék idejében, a XVI, században talán még kisebb volt, a kiásott római fal vonaláig terjedhetett. Felirata így szólt:

Hic positus est Florentinus infans, qui vixit annos septem et requiem adcepit in Deo patre nostro et Hristo eius.

Egyetlen emlékünk a római korból, amelyen a Megváltó neve is előfordul (C)hristus alakban,

A két emléket keresztény jellegén felül a mi esetünkben az teszi még becsesebbé, hogy már magukban is a Szent Márton-egyház, illetve a Szent Márton-kápolna ókori eredetének bizonyítékai. H, Friedrich a kontinuitás kérdésében az ásatások, kutatások, tapasztalatok alapján ugyanis normákat állít fel.28 A 3, norma a mi két feliratunkra vonatkozik: ,,altchristliche, in einer Kirche eingemauerte (nicht verschleppte) Grabinschriften deuten auf das frühe Dasein kirchlicher Gebäude an den Orten, wo sie gefunden worden. In der Entstehungszeit der Inschrift ist mit dem Vorhandensein auch einer Kirche zu rechnen.“29 Már maguk a sírfeliratok is tehát ezen a helyen korai keresztény templom létezését tételezik fel.

Mindkét kőemlék —• mint láttuk — sírkő. Ott, illetve közelben kellett lennie a keresztény temetőnek is, amely esetben Szent Márton szülőháza, illetőleg a mellette épüli

Istv. Tihamér, Pannónia cskeresztény emlékei. Bp. 1889, 67. -— Nagy Lajos-, Pann. Sacra 93 k. — Lipp, Egyl. jel, II, 1874, 88 k. — W. Kubitschek, Zur Frage der Ausbreitung des Christentums in Pannonien. Blätter des Ver. f. Landeskunde v, N. Ö. 1897, S. A. 15.

28 H. Friedrich, Die Aniänge des Christentums und die ersten Kirchengründungen in römischen Niederlassungen. . . Bonner Jahrbücher 131, 1926, 10 kk.

29 I. m. 23.

30