Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

található, az annak a jele, hogy vagy magyar, vagy német köztudat szerint ezt a várost tartották szentünk szülőföldjének.73

9. Oláh Miklós, a későbbi esztergomi érsek, 1536— 37-ben, külföldi tartózkodása idején, emlékezetből írt munkájában —• Hungária — azt írja: „Sabaría arx, D. Martini patria“, Pannonhalmáról pedig „Abbatia S. Martini, reditibus opulentissima, in monte, qui appellatur Sacer mons Pannoniae . . . per D. Stephanum Regem exstructa“.74

10. Gregoríánczi Pál, győri püspök (1554—1565) Breviarium rerum Hungaricarum historico-geographicum című sokáig kéziratban maradt munkájában tudja Szombathelyről, hogy „Deinde magis ad meridiem versus, quasi occidentem Sabaria, arx cum oppido adiacente, quae quidem Sabaria patria fuit D. Martini Episcopi Turonensis, ubi in loco nativitatis eius aedificata est Capella in honorem et sub nomine eiusdem Praesulis."75

11. A győri püspökség 1592-diki Urbáriumában azt találjuk: „Est possessio seu villa circa templum S. Martini sita,.,. cuius illud templum natale solum et patria, et ut ipsi putant, fons baptizmi est".76

Annyit minden esetre bizonyít, hogy ez a —- különben téves — hit ott már a dominikánusok előtt élt.

Egyébiránt Szent Márton község 1600-ban még csak villa seu possessiuncula77, sőt még 1648-ban sincs önálló szervezete78, mert végrendeletírásnál felsorolják: j eleji vannak szombathelyi városi uraim közül többen és három szentmártoni polgár. Tehát ehhez a kényes jogi aktushoz még kellettek a városi uraim.

73 M. Művelődéstörténet, II. k. 69. és 667.

74 Bél M.: Adparatus I.

75 Bél: Adparatus II. 103.

'6 Győri püspöki lev. Capsa y. fase. XII. n. 1.

77 Vasvári kápt. hit. lev. Testamentaria, f. 8. n. 5.

78 Szombathely, városi lev. Testamentaria f. C. n. 202,

72