Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

földrajzában — több vasmegyei Szent Márton községet ismertet, de nem tesz említést a szombathelyi Szent Mártonról, mert ott akkoriban még semmi község nem állott fenn, az a terület „in civitate Sabarie" feküdt.

3. Ranzanus, a nápolyi király követe, aki Mátyás udvarában élt három éven át (1475—1478)111, Epitome című munkájában ismerteti Magyarország földrajzát. Olyan jól értesültnek látszik, hogy azt a gondolatot kelti, hogy saját tapasztalatából beszél. Azt írja Szombathelyről: „Sabaria vetusta olim civitas, cuius apparent adhuc multa vestigia, inter quae spectantur columnae eximiae magnitudinis. Ibi natus est S. Martinus, ubi et transegit pueriles annos, quamquam in Italia suam peregit adolescentiam"02

Pannonhalmáról csak annyit tud, „Haud procul ab Jauro, mons est, quem nonnulli vocant Pannonium et ab eo cognominatum dicunt fuisse Pannoniam, quod docti viri non probant. . . Alii sacrum Montem appellant, propterea, quod in eius vertice situm est Monasterium in beati Martini honorem, a beato Stephano, Hungarorum olim rege conditum."03

Pedig Pannonhalmáról bő értesülések állottak rendelkezésére, és pedig —• pl. a főapáti címre vonatkozólag kétségtelenül — bencés forrásból.

4. Miksa római király magyarországi hadjárata alatt írt naplójában (1490) olvashatjuk, hogy „A császár seregével mind előbbre nyomult, és néhány nap múlva Szombathely elé ért, mely kis városka Szent Márton születési helye volt és melynek falai, mint egy vár, árokkal voltak körülvéve.“04

Bl Szinnyei: M. írók 551.

62 Epitome 43. (Az 1746. budai kiadást használtam.)

8:' Epitome: 44,

81 Hadtörténeti Közlemények, 1891. 275. (A lilienfeldí apátság másolókönyvéből,)

69