Kapossy János: Maulbertsch a szombathelyi püspöki palotában - Acta Savariensia 3. (Szombathely, 1943)

pompakifejtésben is komor méltóságról, áldozatkészség mellett is józan takarékosságról, hűvösen előkelő tartóz­kodásról beszél. Korfordulón állunk: életérzés és életformák változá­sánál. A katolikus restauráció nagy vallásos átéléseit épp­úgy, mint hangos propagandaművészetét a felvilágosodás kijózanodott, hűvös értelme váltja fel, az abszolút ural­kodó és udvarának fejedelmi pompája helyébe a bonta­kozó polgári világ új életszemlélete lép, a jozefinizmus tüntetőén puritán egyszerűségével és rideg gyakorlatias­ságával. A tudományos kutatás — külföldi és hazai egy­aránt — ezidőben fordul fokozott érdeklődéssel a törté­neti múlt megismerése felé; Winckelmann munkássága, Pompeji és Herculanum feltárása az antik élet nem ismert emlékeit tárják az ámuló világ elé, nyomában nagy len­dületet vesz a helyi érdeklődés s új tárgyak és új formák jelentkeznek a művészetben. A későbarokk művészetbe lassan beszüremkedő, vagy részben immanens fejlődéssel a mélyebb rétegekből feltörő klasszicísztikus törekvések, a friss életérzés teljéből ösztönösen merítő alkotás helyett történeti és elméleti érdeklődéstől táplált, elvi állásfog­lalással kiszámított másodlagos művészet, vagy modoros­ságban továbbélő rutin korát éljük a század utolsó negye­dének ez éveiben. A mester hatvanadik évének küszöbén, éppen túl az életenergiák első nagy megrázkódtatásának évein, művészi fejlődésének abban a korában, amikor bizonytalanul tapogatózva jelentkezik az új, sémává és konvencióvá merevedik, ami régi s csak az ihlet kivételes pillanatai hoznak létre harmonikus alkotásokat. Megren­delésekkel túlhalmozva, egyre inkább veszi igénybe segé­dek kézemunkáját; a magaalkotta színvázlatok és kivite­lezés közt egyre nagyobb a minőség- és értékbeli, sőt for­mai különbség. 5

Next

/
Thumbnails
Contents