Paulovics István: Lapidarium Savariense - Acta Savariensia 2. (Szombathely, 1943)

Itáliai típus, miként maga az elhunyt is Itáliából, Veronából: dom(o) Verona származott s a Savariát először benépesítők Claudia tribus-ába tartozott. Mint kiszolgált katona: vetferanus) halt meg új hazájában, Pannóniában.

A másik a kelta nevű, tehát benszülött Atta sírköve szalagos koszorúval kereteit medaillonban az elhúnyt képmásával. Atta, Bataionis f(ilius) mint kereskedő, negotiator élt Savaria környékén, a kőemlék ugyanis Répceszentgyörgyről való. 55 éves korában, ann(orum) LV halt meg. A sírkő korai voltára jellemző, hogy az állatjelenetes szalag, ami a vele szemben levő két sírkövön (2. kép) már oly magas művészi fokot ért el, még nem vált ki elkülönítő díszítő léctaggá, az állatok még a medaíllon melletti mező sarkaiban vannak — térkitöltő célzattal — elhelyezve.

Csavart díszü féloszlopokon pompázatos oromzatok keretelik a szemben levő kövek feliratait. Az orom közepét egy-egy kígyós Medusa-fej, a sarkokat szárnyas griffek, illetőleg delfinek ékítik, az említett vízszintes léctagokon, tulajdonképpen a timpanon architravján, nyulat üldöző kutyákból álló vadászjeleneteket látunk. M. Aurel(ius) Romanus sírköve felirata szerint a családfő a leg(io) X g(emina) vetf eranus)-a volt s Antiochia-ból származott. Megfigyelhető a betűk kisebbedése az alsó sorokban: mind több név került a sírkőre, több halott a sírba, helyszűkében még az alsó peremre is sor került.

A mellette levő másik díszes sírkő felirata Q. Valferius) Restutus részben még élő családjának szól. Valóságban egy kőtábla ez emlék, amely egy nagyobb sírépítménybe vagy sírkert falába volt befalazva. A Kr. u. II. századból való felirat elején már megjelenik a halottas fogadalmi formula a DM is, az alvilági isteneknek, D(iis) M(anibus) szóló, sírköveken és a III. század közepétől

22