Paulovics István: Lapidarium Savariense - Acta Savariensia 2. (Szombathely, 1943)

vezető út két oldalán, a szombathelyi országzászlónál és a jákí templomhoz vezető lépcső két oldalán) tanúskodnak.

Maguk a kolosszális torzók minden valószínűség szerint a mai püspöki palota, püspökvár XVIII. századvégi építése alkalmával kerültek íelszínre, miként az Schöenvísner művéből is kíérezhető23, Minerva torzójára vonatkozólag pedig egy egykorú levélből is kiviláglik.24 A lelőhely — úgy mint Sopronban — a város legkiemelkedőbb pontja, minden időkben annak centruma. Az ókorban előbb a castra, majd a colonia, végül a császári palota előkelő

23 I. m. 60 k, XII, XIII, XX.

24 Géfin Gyula volt szíves rendelkezésemre bocsájtani Nilrai Pál 1779. május 5-én kelt, Szily János püspökhöz intézett levelének szövegét: ,,. .. tam e fossa fundamenti Seminarii, tam e residentiae Illustritatis Vrae eruuntur lapides, signanter vero e terra pro residentia excisa penes tuguriolum relictum lapis unus, viginti circiter centenariorum, arte sculptoria elaboratus effossus est, pars fuit hic, prout foramen superne iunctum fuisse ostendit, grandis alicuius statuae, repraesentatque a mediis uberibus usque ad pedes Deam quampiam." A levél eredetije a szombathelyi püspöki levéltárban van. A nagy kő leírása pontosan illik a Minerva-torzóra; a másik két istenszobor maradványait a régi várban levő római kőemlékekkel kapcsolatban senki, egyetlen utazó sem említi. Azok is Szily építkezéseivel kapcsolatban kerülhettek tehát felszínre, mégpedig csakis a Minerva-szobor közelében, azaz a mai püspökvár helyén, a később lebontott középkori templom szentélye közelében. A hárojn torzó azonos sorsára nézve fontos az, hogy mind a kolosszális szobrok középső nagy tömbjéből valók. Igen valószínűnek látszik a feltevés, hogy a pogány templom pusztulásakor a szobrok fejei és karjai törtek le, illetőleg váltak el a törzsektől legelőbb, az így megcsonkult törzseket dönthettek azután le vagy dőlhettek le a pusztulásban a nagyobb tömböt alkotó alsó részekről. Az a körülmény, hogy mind a három törzs (a Junóé két darabban) megmaradt, amellett bizonyít, hogy nagy súlyuk miatt nem cipelték el messzibbre eredeti helyükről. Majdnem bizonyosra vehető, hogy a még nagyobb tömegű alsó, láb-részek és talapzatok pedig a templom alapfalaival együtt még ma is ott rejtőznek a földben a püspökvár körül. A Nitrai-levélben említett ,,tuguriolum relictum" amellett szól, hogy a pogány templom a rezidencia melletti nem kiásott területre is kiterjedt, a capi'ólium igen lényeges maradványai tehát joggal kereshetők a mai püspöki udvar, illetőleg belső kert területén.

14