Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Quirinus-basilica

borított, stucco-padlójának szintje egyezik a basilica padlónivójával. Hogy később épült, mint az a konstrukció, amelyből a basilícát kiképezték, annak bizonysága, hogy az é—d osztófallal mint adottsággal számoltak, amikor téglaoszlopos hypocaustum-fűtőrendszerét építették. Az osztó fal miatt ugyanis mind nyugatról (47. kép), mind pedig keletről is (51. kép) külön fűtőnyilást kellett neki építeni. Nagyon valószínű, hogy ezen nem az eredeti konstrukcióhoz tartozó s a basilicával mégis összefüggő építményben az első basilica keresztelő kápolnáját, a baptisterium-ot kell látnunk.

Tovább nyugatra egy é—d irányú fal mögött egy másik, a basílicától teljesen független apszis (I. t. e; 48. kép) fűtőkamrája látható. A fűtőnyilás felett kétoldalt egy-egy kapuütköző-formájú faragott kő áll ki a falból. Magában az apszisban egy régebbi építmény ferde fala és a hypocaustum-maradványai láthatók.

A basilica egyik fűtőkamrácskája után egy négyszögü helyiség (I. t. f; 48—49. kép) főként cserepekből spicatumszerűen rakott falból álló fűtőkamrája következik. A helyiségben láthatók a fűtőszerkezet téglaoszlopai két sorának maradványai.

Ferdén menő terrazzo-padló és fal után a basilica második fűtőkamrácskája zárja le ezt a feltárt területsávot.

Az eddig ismertetett feltárt részek alapján is kétségtelen, hogy nagyobbkiterjedésü korábbi profán épülettömbből átalakított és megnagyobbított ókeresztény basilicával van dolgunk. Az architektonikus és alaprajzi jellegzetességek mellett a basilica és narthex díszítésmódja is nagy súllyal esik latba. A rokonjellegű aquileiai mozaikok ábrázolásai mind a keresztény szimbolika körébe tartoznak, így az állatok is: a kakas és teknősbéka viadala Aquileiá-36