Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Quirinus-basilica

tély előtt a nyugati oldalon méretre is más, keskenyebb és rosszabb rajzú, kevésbbé klasszikus formában (22. képen fenn) jelenik meg. Ennek egyszerű oka az, hogy a mozaíkrakást k felől kezdték el s ny végén egy kissé kifogytak a helyből; keskenyíteni kellett a sávot, a musivarius-munkások mintarajza viszont erre a csikra széles volt s így a saját rajzbeli készségükre voltak utalva, aminek harmadrendűsége viszont meglátszik a munkán, ha mindjárt a sarokrész é akanthus-maradványával is hasonlítjuk csak össze. A hullámvonalban futó akanthus-indától elágazó és becsavarodó mellékíndák végein, mint fészkekben, 3—3 gránátalma látható; a szalagmező üres felületeit azután tekergőző kacsok s hárombogyós virágok töltik ki.

Korbeliség szempontjából már ez a szegélydísz egymagában is az említett borostyánkő-úton délre vezet bennünket, mégpedig legközelebb Aquileiaba, mert a szegélydísz a mozaikpadló egyéb motívumaival egyetemben igen közeli rokonságot mutat a Kr. u. IV. század elején épült ottani Theodorus-féle basilica mozaikpadlójával.54

A szegély díszen belül 4- 4, egyenkint 120 cm átmérőjű, kerek medaillon zár körül egy nyolcszögű mezőt (22, 30—31. képek). Az aquileiai párhuzam szerint ezen nyolszögek részben már alakos, esetleg feliratos ábrázolásinak is lehettek. Közben 4—4 harangalakú mező is keletkezik mindenkor stilizált növényi omamentális dísszel. Ezen összes mezők astragalos-lánccal és koronggal ékített fekete szalagokkal vannak egymástól elkülönítve.

A kerek medaillonok belső geometrikus dísze igen változatos, a maradványokon nem kevesebb, mint tíz típust különböztethetünk meg:

Körgyűrűben szalagfonat, belül kereszt körívekből (22. kép). 51 *

51 Carlo Cecchelli, Gli edífici ed i mosaici paleocristiani nella

zotia della basilica di Aquíleia. Bologna 1933, táv. 42.

31