Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Quirinus-basilica

az első basilica arcus triumphalisánál a márványtömb irányában (21. kép), valamint az é—k saroknál, részben már a kívüleső apszisnál (47, 50—51. kép). A 20, képen a föld metszetében jól kirajzolódik az árok rézsűje is.

A basilica hajójának pompás mozaikpadlója legnagyobb részben tehát elpusztult. Ennek ellenére is kézzelfoghatóan megállapíthattuk, hogy az egész padlót egységes koncepciójú és kivitelű mozaikszőnyeg borította: a szegélymustra mind az é—ny saroknál (22. kép), míndpedig a d—k sarokban (23. kép) pe/fa-formájú motívumban (utóbbi helyen a peltának csak a sötétebb fele maradt meg) egyesül. E tény, a meglévő ellentétes sarok-falakkal egyetemben, egyben a hajó egységes méretét (40'40 X 16’40 cm) is minden kétséget kizáróan meghatározza.

E grandiózus, 662‘56 m2 mozaikszőnyegből tulajdonképen csak ornamentális szegélyrészek maradtak ránk. A belső, minden valószínűség szerint nagyobbszerű alakos ábrázolásokkal ékes és feliratokkal is ellátott, mozaikmező, ha már nem előbb, az említett árok létesítése alkalmával teljesen elpusztult.

A mozaikszőnyeg méreteire jellemző, hogy csak külső szegély díszének szélessége 133 cm. A falak mellett — miként a 12. képen látható — perspektivikusan megrajzolt hasábok alkotják a legszélső szegélyt. Ezen belül, az egyébként általános fehér alapon és mindenkor fekete keretelésekkel, az aranysárga, terrakotta, piros, kék valamint zöld színek nagy árnyalatskálájában az ókor egyik legkedveltebb díszítő motívumát, a gazdagon tagolt akanthus-indát találjuk (22—29. képek). A színes aprómárványkockákból opus tessellatum-technikával kirakott, mind rajzra, mind színre nézve lendületes mozgalmasságú motívum a maradványok szerint a hajó egész padlóját szegélyezte. Vonalvezetése, kidolgozása azonban nem mindenütt egyenlő, a hosszanti északi oldal nagyvonalúságával szemben a szen-30