Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Savaria jelentősége és topográfiája

Savaría jelentősége és topográfiája

Az ókori Savaria, valamint a közép- és újkori Szombathely újabban feltárt építészeti maradványai, beleértve a középkori várkerület helyét elfoglaló mai „püspökvárat“ és tartozékait, minden más dunántúli (pannóniai) telephelynél jobban érzékeltetik a helytörténeti, topográfiai folytonosságot. Ennek alapja a település-földrajzi adottság, amely ezt a helyet, a barbár Északot a klasszikus Déllel ősidők óta összekötő főútvonal — az ősrégi „borostyánkő-út“ — nagyjelentőségű állomáshelyévé, a kelettengeri és itáliai cserekereskedelem egyik csomópontjává tette.

A topográfiai folytonosság vagy talán helyesebben egymásra-település két külön világból fakadt, de éppen a kereszténység révén egymással mégis összekapcsolt építkezésben jelentkezik. Mindegyik önmagában is sokrétegű.

I. Az ókor Savariája mint római császári tartózkodási hely, nem annyira nagyságban, mint inkább előkelőségben, monumentalitásban minden más magyarföldi antik várost felülmúlt, amiről ingatlan és nem kisebb mértékben ingó építészeti és szobrászati maradványai tanúskodnak,1 egyben azonban antik kútfők is megemlékeznek. Már a Kr, u. I. század közepén, Claudius császártól elnyeri a legmagasabb, a colonia-rangot.2 Egyik kútfő szerint Septimius

1 Schoenvisner, Antiquitatum et historiae Sabariensis... libri novem 1791.

2 Plinius, Hist. nat. Ill, 24, 146: „iam tamen colonia divi Claudii Sabaria". — A római birodalom különböző részein feliratok sok esetben Claudia Savaria-nak említik (CLL III p. 525). Hazai feliratainkon

5