Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Savaria jelentősége és topográfiája

sebben téglaalakú cas/ra-nak ez volt a nagyobb, hosszabb útja. Az is figyelemre érdemes, hogy távolabb egyenesen a szintén ősi eredetű Szent Márton-templomhoz, a rómaikori keresztény temető vidékéhez vezet, a Szent Márton-út legrégibb, é-ny házsorának irányában,

A kisebb, rövidebb út délről, a ,,Kiskar“-utcából kiindulva, a ,,Várköz“-ön keresztül szelte át a középkori várkerületet, illetőleg egykor az itt keskenyebb római tábort. Ebben az irányban a várból kivezető északi, soproni út ma már nincs meg, az 1938-ban feltárt Szent Quirinusbasilica szentélyének s a cella trichora bejáratának irányában, s az 1941-ben meglelt „porta Scarabetensis“ kaputorony-alapjai között azonban sikerült azt hosszabb szakaszon még eredeti római kövezetével feltárni.

Ezen egymást (a tábori főépületnél, császári palotánál, majd a kerek középkori várkastélynál) keresztező utak, már részben eltolt, de még mindig jellegzetesen átszelő irányát eléggé jól szemlélteti a győri püspöki levéltárban Fehér Mátyás által újabban felfedezett, a XVIII. század közepén készült rajz (3. kép).30 Az említett várkapu, illetve vámház (a külső várárkon belül) egy 1768-ból való vázlatos rajzon (4. kép) látható.31 Fontos, hogy a mai Szent Háromság- (piac-) téren állott várostorony e képen nincs a kapu irányában. A kapu északabbra, a Martineum és prémontrei rendház udvarain konstatált római út irányába esik. A kapu, ill. vámház különben egy 1782-ből fennmaradt városi közgyűlési jegyzőkönyvből32 is ismeretes. Az említett két rajznál újabb jegyzőkönyv a vár kerületét leghatározottabban négy szögű nek írja le, sarkain

30 Géfin Gyula, Szombathely vára. Dunántúli Szemle 1941, kny, 26 kk.

31 Géfin Gyula, Szombathely régi látképei II. Vasi Szemle 1937, 281 kk.

32 Géfin, Szombathely vára 10 kk.

12