Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Ásatás a székesegyház előtt

elején, amint délfelé a vámházra néző első ablaknak belső fala vagyon, és ment a residentiának harmadik és negyedik ablakjai közt lévő falnak, azon által egész a mostani iskolaháznak napkeletnek néző végére,...” A murus duplex vagy geminus pontosan ezen helyen a püspöki palota mellett felszínre is került (I. t. al; 82—84. kép). A belső fal mindkét próba-gödörben 160 cm vastag volt, szélei kőből, illetőleg újabbkori téglából rendesen rakottak voltak, belül kevert, öntött falazású. A mai felszín alatt már 30 cm-re mutatkozott a teteje. Egyáltalán nem volt mélyen alapozva, a mai szinttől mindössze csak 245 cm-re; római falazás nyomát sem találtuk. Mind ez, mind szerkezete és anyaga arra vall, hogy a török veszedelem utáni újjáépítés műve (talán csak a vámház és elkerítés céljából). A vár mélyebb szintjétől mindkét gödörben 5 falépcső, illetőleg ajtónyilás (egyik befelé szűkülő, 155— 185 cm széles, az északi pedig 120 cm széles) vezetett a két fal közötti magasabb szintre (83. kép). Itt a külső, mindössze 65 cm vastag falig a belső távolság 350 cm (ugyancsak a jegyzőkönyv szerint a „bástyákon kívül lévén még circiter két ölnyi egyenes föld is kisebb kőfallal befoglalva") volt, E két fal közötti magasabb szinten lakóhelyiségek vannak, kisebb falakkal kamrákra osztva (82. kép). Vámház és kapuőrség céljait szolgálhatták még a XVIII. század végén is akkori lebontásuk előtt: „némely házacskák is a szombathelyi püspökség felállításakor is a bástyához ragasztva voltak, valamint a most is fönnálló vámház is mutatja", miként értékes jegyzőkönyvünkből értesülünk.

A keskenyebb külső kőfal a kívül levő várárok fala volt egyben (a jegyzőkönyv szerint: „a kisebb kőfal és rundellák tövében ásattatott a kérdésben lévő árok"). Miint ilyennek mély alapozásúnak kellett lennie, 4 és fél méter mélyen (mélyebbre a püspöki palota miatt ez alka-56