Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Középkori vár

a Quírinus-basilica területén (11, 64, 67. kép).81 A két angol utazó ezt nézte római amphitheatrum maradványának. Igen vegyesen rakott gyönge fal, mindössze 75 cm vastag. Az a tény, hogy kissé é-ra, kifelé dűl, arra enged következtetni, hogy támfal szerepe is volt: a Szent Quírinus-basilicán keresztül húzódó hegyes árok d. földpartját támaszthatta; ezzel egy harmadik, meredek falú árkot alkotván a várkastély, várdonjon körül. Részben a basilicaszint alatt konstatált falmaradvány hossza 24.5 m.

K-re 5.60 m sugarú bástya nyúlt ki belőle (11, 44. kép), amelynek 118 cm vastag alapfalát részben csak mélyen a basilica-nivó alatt (68. kép) tudtuk megállapítani.) Tanulság céljából a mai nívóra felvetítettük. Középpontjában kb. 35 cm átmérőjű, korhadt farostokkal és porhanyós földdel telt lyukat találtunk, amely fedett rondella esetében az emelet gerendáit taró középoszlop szerepét tölthette be; ennek hiányában zászlórúd céljaira is szolgálhatott. Helyét megfelelő méretű betoncövekkel jeleztük (69. kép). Ezen bástya-falak, mint láttuk, mélyen alapozottak lévén, tudomásul kell vennünk, hogy azok egy támpillérszerű kiugrással k-en végetértek. A mozaikpadló különben itt semmi esetre sem maradt volna meg. Ez az állapot egyébként megfelel az idézett angol utazók leírásának is, amely szerint ,,a térség a közepén nyitva van hagyva". Csodálatos módon intuitive ismétlődik itt az ókori helyzet: az U-alakú nagy antik, mondjuk, keresztfolyosó helyén a legfontosabb középkori építményt, ugyancsak kifelé néző nyílással egy nagy körív foglalja be, bizonyára mindkét keleti végén zászlót lengető árbocos kerek bástyával.82 Az „ovális" bástya és kerek vár közötti

81 V. ö. a 41—42. jegyzeteket.

82 Talán ez lenne a propugnacula duo egyike, amelyeket a győri püspökség 1592-i urbáriuma említ. V. ö. Géfin, Szombathely vára 7.

53