Ugrai János (szerk.): Az utolsó szögig. A Sárospataki Református Kollégium gazdálkodásának átvilágítása 1815-ből - Acta Patakina 22. (2009)
A kollégium épületei
8.7. Venerabile Publicum! A múlt Szent Pál napi ratio alkalmatossággal bényújtott instantiámra a főtiszteletű superintendentiának semmi kegyes elhatározott válaszát mindekkoráig meg nem nyerhetvén, azért is ismét bátorkodom alázatos kérésemet ezen mostani alkalmatossággal megújítani ezekben. Hogy már nehány esztendőktől fogva, miólta az új collegium faijainak talpköve letétetett, azólta a munka körül tőlem kitelhető módon annak folytatásához egész iparkodással voltam, s rajzolatot számos ízben tettem. Azért is el nem titkolhatom, bátor egy kevés szeméremmel is esik felfedeznem, hogy ámbár egyrészről hazafiúságomat, s vallásom virágzása eszközeinek előmozdításán törekedni tartozó kötelességeimet tekintvén én is tehetségem szerént köteles vagyok azt, ami tőlem lehet, ezen hasznos épületre felszentelni, s mindazt ami fáradságaimért engemet a szoros igazság szerént illetne, kivált a mostani szoros szűkös környülállások között, nem tekintem. De mivel én is ezen kötelességemet csak tehetségeimhez tartozom mérni, nem vétek talán az illendőség ellen, hogyha elhallgatván azt, hogy nékem mindezideig, midőn munka megtekintése és az szükséges rendelések megtételek végett Patakra lakhelyemről, Miskóltzrúl elutaztam, az egy szekérbéren kívül, melyet méltóságos főcurátor Vay Jósef úr őnagysága kegyesen megtéríttetni rendelt, mindezideig sem diurnumom, sem sima fizetésem, sem pedig Patakon valamely kirendelt bizonyos szállásom és tartásom soha nem volt. Azt pedig nem lehet arra hagyni, hogy mindezek az úgynevezett meisztergarasokbúl kitelhettek. Már egy az, hogy gyakorta megtörtént, mint tavaly is, hogy a legények kevés számmal kevés ideig dolgozván ottan, az említett jövedelem öszvességgel sem ment annyira, azmennyire az egyszeri utazásomban való költségem kifordult volna. Más pedig az, hogyha ezen csekély jövedelem az, mely az én felvigyázá- som, s igazgatásim jutalma, melyet ha elkölteni kéntelenítettem, úgy fáradozásimnak sem jutalma és sikere nem leszen. Mindazokhoz járulván még végezetre az is, hogy én ottmulatásommal nem örömest kívánnék senkinek alkalmatlanságára lenni, s nem is illő! Itt pedig vendégfogadó nem igen találtatik, amelyben fizetésemre is alkalmatos szállást és tartást találhatnék. Esedezem azért, méltóztasson a venerabile publicum mindezek eránt rendeléseket tenni, méltóz- tasson nevezetesen számomra ott valamely bizonyos hely eránt, ahova oda való menetelemkor szállhassak, és ott való múlatásom alkalmatosságával megkívántató szükségemről, valamint szinte az általam eltöltendő napokra háramló valamely diurnumrúl is rendelést tenni. Mely alázatos kérésem után is vagyok A Venerabile Publicumnak alázatos, kész, köteles, hű szolgája S. Patakon die 5. July 815. Kún János építőmester 66
