Ugrai János (szerk.): Az utolsó szögig. A Sárospataki Református Kollégium gazdálkodásának átvilágítása 1815-ből - Acta Patakina 22. (2009)

A Nagy Deputatio jegyzőkönyve

tatni, hogy az ezután szereztetendő könyvek lajstroma, valamint a hordatandó tudós újságok is az exameni gyűlés alkalmatosságával előre jelentődjenek bé a főtisztelendő közönségnek. 50. Ekképpen megvisgálván a collegium jövedelmeinek eddig esméretes kútfejeit, szükségesnek látta a deputatio újabbakról is gondoskodni, ha ugyan a collegium nagyobb virágzásra akar felemeltetni. És mind a régibb, mind az újabb időknek jegyzéseiből úgy tapasztalja, hogy azoknak csakugyan mindenkor leggazdagabb és legbiztosabb kútfeje marad hitünk tehetősebb sorsosinak jóltévősége, minden lehető törvényes módok követtessenek el avégre, hogy az eddig valók a collegium eránt való hűségben tovább is megtartassanak, mások is erre mennél lehet nagyobb hathatóssággal felbuzdíttassanak. Melyre szolgáló leghathatósabb eszköznek gondolja fiaiknak a jelenvaló századnak naponként nevekedő pallérozódására, s a haza környülállásaira való figyelemmel leendő neveltetésére célozó intézeteknek tételét, nevezetesen pedig: a. , A musika és pallérozottabb, különösen a német, francia nyelveknek esmérete nélkül szeméremmel kénteleníttetvén minden oskolai tudományai mellett is mai időbe egy nemesifjú kilépni a pallérozottabb ízlésű világ piacára, egy francia nyelv- és egy musikamesternek behozattatását elmúlhatatlanul szüksé­gesnek látná avégre, hogy a nagyobb tehetségű, s tekintetű jóltevők ne kénteleníttessenek idegen helyek­re, s más vallású oskolákba vinni pallérozottabb neveltetésnek okáért fiaikat, hanem első ábécétől fogva itt taníttassák azokat. Mely céloknak elérését a közcassának terheltetése nélkül kívánván eszközleni a deputatio, bátorkodik evégre ez ártatlan fundust projectálni, hogy valamint a classisokba fizetnek a nemesifjak didactrumot, úgy azontúl is minden nemtógátusok fizessenek esztendőnként tíz-tíz forinto­kat. Igaz ugyan, hogy ez a projectum már másszor a főtisztelendő superintendentia által el nem fo­gadtatott, de ha avégre fordíttatódna egyenesen, hogy ezen summából a francia- és musikamesterek számára valami kis fixum fizetődhetne, reményleni lehet, hogy a fizetendők részéről is kevesebb akadá­lyokra találna. Ez a kevésre mehető fixum pedig mind a nemtógások, mind a magokat ezekben tökélete­síteni kívánó tógások által tisztességes fizetésre nevekedhetne. Sőt mód találtathatna benne, hogy ezek a felsőbb classisokban is — egy nap egyikben, másnap másikban — hetenként ha csak kevés órákat is ad­hatnának. Vajon nem nagy haszon volna-e a közönségre nézve avagy csak az is, hogy ennél fogva mód mutatódna benne a humaniorum professoroknak is, hogy akik közülök felemelkedettebb érzésűek, he­tenként azon tudományokba, melyekre különös vonzódások vagyon, két-három órát adhatnának a ma­gokat nálok önként jelentő deákoknak és nemtógásoknak a külső országi extraordinarius professoroknak példája szerént. b. , Ezen szépmesterségekben Patakra nézve sokak által kitett fogyatkozásokon kívül, sok nagyobb tekin­tetű uraságok azért is idegenkedvén gyermekeiknek itten való taníttatásától, mert a deák beszédben itt nincs az a gyakoroltatások, mely van más ideg[en] vallású oskolákban. A nemesifjaknak a haza környül- állásaihoz alkalmaztatott neveltetésére nézve igen szükségesnek látván a deák nyelvnek folyvást beszéd­jét. A deputatio el nem titkolhatja, mely igen óhajtaná, ha az úgyneveztetett reális tudományok a syntaxison felül minden classisokban, és ha a felsőbb professorok által közönségesen minden tudomá­nyok a régi szokás szerént deák nyelven adattatnának elöl. Hogy azoknak tanulása által soha félbe nem szakadó gyakorlásba volnának ifjaink gondolataiknak deák, mégpedig legillendőbb kifejezésekkel min­den erőltetés, s hosszas elmetörés nélkül való elöladására nézve, nyelvek is a deák igéknek folyvást és illendő kerekséggel leendő kibeszéléséhez naponként jobban-jobban hozzászoktatódna. Nem kíván a deputatio ítélőbírája lenni azon pallérozottabb nemzeteknek, melyek között már a deákul való beszéd kiment a szokásból. Magyar Országon élünk, itt kívánjuk boldogítani gyermekeinket, ahol tudnivaló do­log, hogy kivált a külső hivatalokra lépni kívánó nemesifjú előmenetelének vagy megvettetésének kulcsa oly emberek kezébe van, kik a deák — ámbár hibásan, de folyvást való — beszédet elmúlhatatlanul meg­kívánják a hivatalra menendő ifjútól. Sokszor gátot vetnek a legszebb talentumú reformatus ifjú előmenetelének is annál fogva, hogy a közönséges deák beszédbe nincs az a gyakorlottsága, mint neki. Ámbár a deák auctorok magyarázásába és conceptusoknak feltevésébe talán útmutatója is lehetne. Az újabb jövedelmek kútfejei közé tartóknak gondolja a deputatio b. , a Beregh s más vármegyékből a jóltévő kegyességéből ideszállíttatandó, s itt bizonyos tárban tartatandó fáknak árából bejövendő summákat, melyek észrevehetetlenül nevekedhetnének. c. , Ha mennél lehet több szobák építtetnének és azok a nemes ifjaknak esztendőnként a közönség által meghatároztatandó taxa mellett kiadattatnának. d. , Ha minden professor urak kézikönyveik a classisokba, taníttatni szokott auctorok vagy azokból kisze­degetett chrestomathiák kinyomtattatnának, a munkálkodó érdemes férfiaknak megjutalmaztatása mel­24

Next

/
Thumbnails
Contents