Dienes Dénes (szerk.): Zempléni vizitációk 1629-1671. Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései - Acta Patakina 21. (2008)

Tarcali Pál (1653-1669) egyházlátogatási jegyzőkönyvei

Az 1664. évi egyházlátogatás

sövényét megépítsék. Melyre az auditorok nem obligállyák magokat, addig az prédikátort nem kell kezekben bocsátani.

Az Pusztafalusiak is nem vádolják az praedikátort, az praedikátor is az Pusztafalusiakat.

Pusztafalusi Tott Gergely fia György egy asszonyiállatot eljegyzett volt magának, két esztendeig élvén vele, tó'le elment. Az Ecclesiakövetést felvenné, de külső büntetés nem esett rajta. Az külső büntetés meglévén rajta, azután az Ecclesia követésre admittáltassék. De meddig külsőképpen meg nem büntetődik, addig az Isten házában be ne bocsáttassék.

Nagy Toronai Pataki Istvánt az felesége elhagyta, itt lappang, meg kell fogni, és az ura kezéhez kell adni. Illendő büntetéssel meg kell büntetni.

Az schola építésére is az Pusztafalusiak obligálják magokat.

Az Pusztafalusiak az Füzeri temetőt örökségeknek tartják, ezért tartoznak re- kesztéssel.

Az magok templomoknak is cinteremjek is romladozott, intetnek azoknak építésére.

NB. Körösi Mihály uram Helmeczen az fejedelemasszonyt suplicálván az proventus felől, az Helmecziektől hallotta, hogy jó válasza lőtt, és a suplicatiot az udvarbíró magánál tartván, a proventust ki nem szolgáltatta. Gyanakodik Körösi uram, hogy maga hasznára fordította. Melyről a Helmeczieket meg kelletik es- kettetni.

Anno 1664. die 28. Januarii Füzér alatt visitálván. Egy Tott Ferencz ezelőtt feleségét, Koczis Dorkát tíz esztendővel elhagyván hitetlenül, az asszony magát meg nem tartóztathatván kétszeri paráznaságban találtatván, az Ecclesiát recon- ciliálta, megtekintvén állapotját, hitetlenül elhagyott urától absolváltuk.

Kajata és Pálháza visitatur die 18. Januarii.

Pastore Nicolao Keresztúri. [Rectore] Francisco Léczfalvi. Judex Paulo Dajka.

Az hallgatók az praedicátort vádolják, hogy esztendeig is hétköznapon az materben nem prédikál. Ismét, mikor az könyörgésre harangoz a mester, az praedicátor az kerten megyen ki. Ha az oratio nem volna gyakorta az mesternél, hiában jönnének ki az templomból. Ismét hatszor kellene kiszolgáltatni, csak négyszer szolgáltatja ki [az úrvacsorát]. Ezzel is causálják, hogy szombaton kellene déllyest tanulni, de nem tanul, hanem vasárnapra halasztja, és az harangozás messze teljed.

Az pálháziak semmivel nem causálják, sőt közöttök az isteni szolgálatban való serény eljárással commendálják.

Az prédikátor az auditorokot nem vádolja semmivel, hanem egy embert, ki Tott Mártonnak hívattatik, az úr vacsorájával nem él, melyért admoneáltatik. Ha szót nem fogad, excommunicálni kell. Pálházán is kettő vagyon oly, ki az sacra- mentommal nem él: Molnár György, István Molnárné. Harmadik is Pásztor Tamásné, ezek is admoneáltassanak, ha ezek is megkeményítik magokat, ex- communicáltassanak.

Az szitkozódókat nem pálinkával kell büntetni, hanem meg kell lapáttal őket verni.

322