Dienes Dénes (szerk.): Zempléni vizitációk 1629-1671. Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései - Acta Patakina 21. (2008)
Simándi János (1646-1653) egyházlátogatási jegyzőkönyvei
Simándi János zempléni református esperes (1646 - 1653) egyházlátogatási jegyzőkönyvei Simándi János 1651-ben az egyházmegyei jegyzőkönyvben Johannes Koltsár Si- mandius alakban írta a nevét, tehát a családi neve Kulcsár volt s minden bizonynyal az Arad vármegyei Simánd helységből származott. A sárospataki kollégiumban 1617 és 1622 között írta alá a törvényeket, ez pontosan nem állapítható meg az anyakönyv vonatkozó lapjainak romlott állapota miatt. A legvalószínűbb időpont 1617, mert 1622-ben már a seniori tisztet töltötte be, s még ugyanezen év szeptember 3-án Sátoraljaújhelyre ment rektornak. Pataki seniorként gyászverset írt Károlyi Zsuzsanna fejedelemasszony halálára s a temetésen ő vezette a pataki diákok küldöttségét. Baráti viszonyt ápolhatott Szepsi csombor Mártonnal, mert az Europica varietas kiadása (1620) során tréfás verssel köszöntötte a szerzőt. Az újhelyi rektorkodást követően Hollandiába ment, a franekeri egyetemre 1624. június 26-án iratkozott be. A következő évben a leideni egyetemen folytatta tanulmányait. Feltehetően I. Rákóczi György támogatásával peregrinált, mert hazatérve az ő pártfogásával lett Sárospatakon tanár 1626-ban. A pataki tanárok között ő volt az első Amesius-tanítvány, de nem lett mestere puritánus szellemének követője. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy később (1641) szorgalmazta az Iratosi T. János által fordított, puritán szellemű Perkins-elmél- kedések újabb kiadását. Patakon Simándi vezette a Rákóczi György által kezdeményezett tanügyi reformot, ami azonban nem járt teljes sikerrel a diákság ellenállásának következtében. 1630 májusában távozott Patakról, Újhelyben lett főprédikátor. Consenior - tehát helyettes esperes - lett 1636-ban, majd Miskolci István halálát követően az egyházmegye lelkészi kara esperessé választotta 1646. február 7-én. Még ebben az évben elhagyta Újhelyt s esperes elődjének Liszkán a lelkipásztori tisztben is utóda lett. Jelen volt a szatmárnémeti zsinaton 1646-ban mint a puritánok ellenfele. Olaszliszkán halt meg 1653. március 25-én. Irodalom: A sárospataki főiskola tanárainak életrajza. Sárospataki Füzetek, 1865. 24-30. p. Szent- imrei Mihály: Bethlen Gábor könyvtárának egy darabja Sárospatakon. Magyar könyvszemle, 1974/1- 2. Történelmi Tár, 1886. 602. p. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888. 438. p. Életrajzi adatok a zempléni egyházmegye jegyzőkönyveiben: Kgg. I. 3/a.; Kgg. I. 2. 271. p. Verseit magyar fordításban közölte Gulyás József: Bizonyságok. Sárospatak, 1936. 159
