Kiss Endre József (szerk.): Kazinczy Ferenc könyvtári gyűjteménye Sárospatakon - Acta Patakina (2006)

Gulyás József: Kazinczy mint gyűjtő

18

utánjárással gyűjtött metszetekkel itt most nem foglalkozunk. Leírta ezek külső és belső képét Harsányi István említett cikkében. Csak az V. kötetről fogunk néhány szót szólni, melyet ő - elveszettnek tartván - nem ismertetett. Ennek régi száma Z 266, mostani könyvtári száma N 811. Alakja kis 8°, borítólapja azonos a többi metszetgyüj- temény kötetével. 52 pénznek tartalmazza a metszetét, a legtöbbét két oldalról mutatva, alig van 2-3, melyeknek csak az egyik oldala van előttünk.

Kazinczy könyvei és kéziratai tömegében legértékesebbnek tartotta az Attila- kódexet, Pelbárt műveit és néhány térképet.24 25 Ezek közül ő az Attilát ki is akarta adni, de nem sikerült a terve.

Hogy milyen jól ismerte könyveinek némelyikét, mutatják megjegyzései. így némelyikhez odaírta: „liber rarissimus”. Némelyikhez azt is odajegyezte, hogy hol, és mennyiért vette (pl. a 49. számút Bécsben, 12 forintért.).

De ezeknél a megjegyzéseknél fontosabb az, hogy Kazinczy a szerzőket illetően több olyan dolgot följegyzett, amiről máshonnan nem szerezhetnénk értesülést. így a

317. 68/b számúhoz odajegyezte: „liber memorabilis auctor Sulzer”. A 200. sz. alatt említett Ungarns Aufklärung szerzője Hatvani István [1172.]. A 135. sz. alatt említett Disputatio Statistica szerzője Török Lajos [598.]. A 181. sz. munkát (Trenk: Aufruf) fordította Verseghi [1153.]. A 225-26. sz. Babel Ninive szerzője Hoffmann Lipót 1197-1198.]. A 245-47. sz. Dialogi Considerationes, Felfedezés c. munkák [1217- 1219.] szerzője Szuhányi Ferenc. A 243. sz. Extractus c. mű írója Hajnóczy [1215]. A

251. sz. Manch-Hermaeon íróját [1223.] Molnár János személyében Kazinczy e lajstroma után jelölte meg Harsányi István. A 241. sz. szerzője Kende László [1313.], a

363. számúé [1334,](A freymaurer rendről) szerzője Szathmáry Paksy S.;

Volt a könyvek között tiltott könyv is, pl. a 368. sz. alatt levő Virág levelei Pyrkerhez. Ehhez oda van írva: „1 .prohibitum’’’ [1341.]. A 230. számúhoz (Elegiarum liber unicus, Tymaviae, 1752) pedig ez: „Mayláth József is belefolyt” [1501.].

Nagyon érdekes az 1723. sz. kézirat: Dayka saját kezével írt verseinek kötete - „1803. 11.4. Érsemlyén” dátummal (Sárga kötet); Laskai János: Hittől való szakadás (1644) [1511.], „Érsemlyén, Biharban 1803. 11/4.” dátummal, Menander müve Kazinczy sajátkezű bejegyzésével [1046.]: „Nagybecsű ritkaság! Ez az a német Román a’ melyből Mészáros Ignátz a’ maga Kartigámykt fordította, meg nem vallván sehol, a’ mennyire ugyan tudom, hogy az fordítás. Ér-Semlyén Biharban. Febr. 4-ikén 1803. Kazinczy Ferencz.” Toldy 1867-ben e feljegyzésből tudta meg, hogy a Kartigám fordítás.26 Gessner-fordítás: („Budán, aug. 14-én, 1795. fogságomnak 243. napján.”)27

24 XXVI. k. 9 térképe Laziustól. V.ö. V. 279., IV. 191., 153.

25 4°: 14, 67, 294, liber rarissimus. Kevésbé jelentős megjegyzés is bőven akad. Pl. a 161 -nél Sinai, a 165-6-nál Szajc, a 176-nál Trenk. a214-nél Bathazár Pongrác, a 283-nál Hatvani István neve tűnik a szemünk elé.

26 HH. 403.

27 Becses megjegyzéseket tett sok könyvbe. Pl. S. 552 (Telegdi Agendarius) SS. 232., M.200., (Laskai H. Hittül szakadottak) K. 150., U. 95. A tulajdonában volt kéziratokkal is ugyanígy tett. (65/11., 1126/32., 110., 1126-8., 1130., 1125., 744-5., 827., 231., 73., 31.) Az ő tulajdona lehetett a Pajecki Dominicanus Ephemeris Ecclesiastico Astronomica 1650. c. könyv is, mert bejegyzései díszítik Itt van Kazinczy első műve is 1775-ből. Könyveivel sok Pelbárt- és Bonfini-könyv került könyvtárunkba.