Kiss Endre József (szerk.): Kazinczy Ferenc könyvtári gyűjteménye Sárospatakon - Acta Patakina (2006)

Kiss Endre József: A Kazinczy Ferenctől vásárolt könyvtár

8

vet érezhetett fölöslegesnek azok közül, amelyek megszerzését korábban fontosnak tartotta. Kazinczy könyvtárának a „gyűjtőkörébe” nem illeszkedtek a bajor könyvkereskedő felszámolt kolostori könyvtárakból származó hungarikumai, apró nyomtatványai, alkalmi gyűjteményei. Ezek a „gyűjtőt” érdeklik, de őt is csupán addig, amíg kutatói és kiadói késztetéseit aprópénzre nem váltotta. Kazinczy vérbeli gyűjtő volt, de ez a tevékenysége nem érintette könyvtárépítő tevékenységének lényegét.

Az eladott gyűjteményeinek egyikét sem tekinthetjük Kazinczy könyvtárának, legfeljebb, a legjelentősebb adaléknak annak a könyvtárnak a megismeréséhez, mely a pataki és a Jankowich-gyűjtemény eladása után is él és virul, hiszen a széphalmi mester ugyanúgy ad el és ajándékoz, cserél rendel és kap ajándékba könyveket, mint azelőtt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csalódást okoz annak, aki a nagy irodalmár válogatását, koncepcióját, karakteres döntéseit keresi benne, mert - bár töredékesen - de azokat is megtalálhatja.

Kazinczy kollégiumi, 1748 tételt számláló gyűjteményében 146 a magyar nyelvű, de az összes többi is - kb. 95 %-ában - hungaricum: magyar szerzőségű, témájú vagy valamely magyar vonatkozást tartalmazó mű. Az 1577-ből származó Magyarország- térkép kapcsán teszi föl a kérdést: „Melly magyar az, a’ ki az ilyet hidegen tekintené?”3 Anyagában öt ősnyomtatványt, 178 XVI. századi és 406 XVII. századi művet különböztethetünk meg. Közel 200 a XVI-XV11. századi nyomtatott újságlevelek száma. Ezek is hungarikumok, hiszen a török veszedelemtől tartó nyugati érdeklődést elégítetKazLev. Uo.