Nagy Júlia (szerk.): "Mennyei parnasszus" Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei - Acta Patakina 16. (2004)

Versek

A versről: a szöveg a halvány tinta miatt igen rosszul olvasható. A vers 15 szótagos soraiban a 8. szótag után van a metszet. Páros rímes. Tárgyi, nyelvi magyarázatok: firhang - v. fürhang, a német Vorhangból (függöny) képezett szó. Nero - Tiberius Claudius, római császár, Germanicus unokája, Cn. Domitius Ahenobarbusnak és Agrippának fia, szül. Antiumban Kr. u. 37 dec. 15. Híres volt kegyetlenkedéseiről Titus - Flavius Vespasianus, római császár, szül. Kr. u. 41 dec. 30., megh. 81 szept. 13. Irodalom: A vers ebben a kötetben jelenik meg először. Elemzés, tanulmány sem született róla eddig, hivatkozás nem történt rá. 197. Jakabfalvay András 1817dik Esztendó'ben meg holt Markotány János Inf. Syntaxista. September 20kin A vers bibliográfiai adatai: SRKTGy Kt. 1124. 307. vers. Korábbi kiadása nincs. Az elhunytról: Markotány Jánsoról azon túl, hogy 1817-ben a Sárospataki Kollégiumban a syntaxista osztályba járt, amikor meghalt, semmit nem tudunk. A szerzőről: Jakabfalvy András m. kir. helytartósági titkárnak és Szilassy Johannának fia, 1804-ben született Budán. Eleinte házi nevelésben részesült, atyjának és nagyatyjának, Szilassy Józsefnek a felügyelete alatt. Atyja utóbb hivataláról lemondván, birtokai egyikére, Csobajra költözött, fiát így a sárospataki főiskolába adta, Jakabfalvy a jogot Kövytől hallgatta. 25 éves korában megnősült és gagybátori jószágán telepedett meg. Mint Abaúj- és Torna megye táblabírája, a két megye közgyűlésein szabadelvű előharcosként szerepelt. Torna megye tiszteletbeli főjegyzője lett és ugyanonnét 1836-ban követnek küldték az országgyűlésre, ahol összebarátkozott Deák Ferenccel. Később Abaúj megyében folytatta politikai működését; vallásos tevékenységét pedig mint az abaúji református egyházmegye tanácsbírája, az egyházkerületi gyűléseken képviselője és 1848-ban az egyetemes protestáns értekezlet tagja, fejtette ki. Az 1848—49. szabadságharcban mint Abaúj kormánybiztosa és helyettes alispánja vett részt. Miután az 1849. februári hidasnémeti ütközet a megyét az ellenségtől megtisztította, Kassán felhívást bocsátott ki. A felhívás békülékeny szelleme Szemere Bertalannak nem tetszett, ezért felszólította, hogy kormánybiztosi állásáról mondjon le, amit ő azonnal meg is tett, sőt helyettes alispáni hivataláról is leköszönt. A szabadságharc lezajlása után három hónapra internálták; csak a felhívásnak köszönhette, hogy nem ítélték el. Azonban a pesti császári-királyi haditörvényszék 1850-ben újabb vádat hozott fel ellene, miszerint ő a Szegénylegény nevű politikai klub tagja volt Miután tisztázta magát a vádak alól, békében hagyták gagybátori tusculumában, ahol folyton szaporított könyvtárában búvárkodva, az egyházi gyűléseken meg-megjelenve, a protestáns szaklapokba cikkeket írva, birtokát szakszerű gazdálkodással jövedelmezőbbé tette. 1859-ben halt meg. Könyvtárát a miskolci református gimnáziumnak hagyta. 460

Next

/
Thumbnails
Contents