Nagy Júlia (szerk.): "Mennyei parnasszus" Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei - Acta Patakina 16. (2004)

Versek

Most van okunk nyögni, most sziv-szakadozva hörögni

Most már gyászt vehetünk 's váz lehet öltözetünk.

Most, mikor e-tünik 's már köz'ttünk fényleni szűnik Eggy bizonyos fő rész, Isteni forma nagy ész.

Most, mikor e-ballag szemeink elöl eggy dali tsillag 'S úgy készíti tagát főidbe le-rejti magát.

ÁKÁB ISTVÁNunk oda van! Kit-is annyira szánunk

Nints miket ér'tte tegyünk, 's tsak-nem utána megyünk.

ÁKÁB nyújtózik! Kegyes él'te halállal adózik

Por, hamu volt kenyere 's meg-hüle minden ere.

Lett vala szárasztó nyavalyája halálig apasztó:

Teste jaj! Úgy el-apadt, bőre tetemre tapadt.

így mikor el-keltek idei 's nyavalyái le-teltek,

Szóllítá Jegyese 's Jézus ölébe ese.

'S Élete forgását végezvén, pállya futását

Mig szenyvedne halált Mennyei kintsre talált.

Már ez az így meg-hólt bölts Férjfi bizony nem egyéb volt Volt fő-jót szerető embereket követő.

Élete jámborság, józanság, semmi komorság

Nints vele; volt kikelet két szeme fészke felett.

Senkit nem sertett. Minden tudományokat értett,

'S a' miket igy keresett duffla haszonnal esett.

Másokat épített, a' bölts keresetbe segített

E-mit sem-tagadott, másnak örömmel adott.

Oktata gyermekeket ki-nevelt sok apró tsemetéket A' tudomány mezejénn Iffju Minerva tejénn

Két füleim hallják, Sáros-Patak Iffjai vallják

Számtalan e-maradott mennyi gyümöltsöt adott

Edgy esztendőbenn a' Pindusi tiszta mezőbenn

Volt, ez az angyali vér, vers szerezésre vezér

Más esztendőbenn sok erős ítéletü főbenn

Fontola mély okokat 's mérni taníta sokat.

Mind a kettőben vala nagy haszon a' Legelőbenn Mézet alatta legelt a' ki szavára fülelt.

A'ki tanult tőlle boldog, mondhatni felőlié

Mert ugyan eggy Atya volt angyali nyelve ha szólt

Melly tudományt hangzott olly zsíros módra fogansz[...]

Hogy mikor az kikelék száz ezerekre telék.

Ezt, ugyan-is bár, hány számmal bizonyítja tanítvány A' kiket ő vezetett 's Pallaz' ölébe le-tett.

A'kik Tógábann ezen Oskola zsenge porábann

Ballagnak közelébb tzéljok' öléhez elébb.

ÁKÁB eggy szóval birt annyi ditsőbeli jóval.

Nyelveket el-fáraszt 's száz se beszélli-le azt.

239