Nagy Júlia (szerk.): "Mennyei parnasszus" Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei - Acta Patakina 16. (2004)

Versek

127.

[N. n]

Ugyan Azon feljebbis említett Akab István míg élt Tudománnyal s Erkőltsel ekeskedo Férfinak, gyászos Koporsójára, e' következő Verseket Le Irta egy boldog

emlekezetit tisztelője

A vers bibliográfiai adatai: SRKTGy Kt. 1124.132. vers. Korábbi kiadása nincs.

Az elhunytról 1. a 43. vers jegyzeteit.

A szerzőről: sajnos a kéziraton csak a keresztneve rövidítése olvasható halványan: Jós., azaz József. A kézírás alapján talán Árdai József íra a verset. Róla 1. a 80. vers jegyzeteit.

A versről: páros rímes, felező tizenkettesekből épül fel a vers. Sajátos az első sorok hangütése: a boncolás, boncolok képével indít, megidézi a dögszagot, hogy aztán áttérhessen a halál előtt mindenki egyenlő toposz körülírására.

Tárgyi, nyelvi magyarázat:

Irus - arcátlan koldus Odüsszeusz palotájában. A trójai háborúból, az Athéné istennő jóvoltából koldus alakjában hazatért Odüsszeuszt mint nemkívánatos versenytársat megkísérelte tulajdon házából kiűzni, de Odüsszeusz volt az erősebb és kidobta. Az antik világban Irosz (latinban Irus) nevét a koldusok megjelölésére használták.

Irodalom:

A vers itt jelenik meg először, tanulmányban nem említik, elemzése nem született még.

128.

Szentjóbi Szabó László

ELEGIA, Akáb, qvam, Stephanum, Szent Jóby Poéta, sepultum In cunetorum animis viviticare cupit. Anno 1786. die 3 Tunis.

A vers bibliográfiai adatai: SRKTGy Kt. 1124.133. vers. Korábbi kiadása nincs.

Az elhunytról 1. a 43. vers jegyzeteit.

A szerző: 1786-ból három vers is szerepel a kéziratban, amelynek egy Szentjóbi Szabó László nevű fiatalember volt a szerzője. Nem azonosítható viszont a később Kufsteinben meghalt Szentjóbival, aki ekkor került ki a Debreceni Kollégiumból és ebben az évben került Nagyváradra - életrajzában azonban semmiféle adat nincs arra, hogy ugyanebben az évben Sárospatakon is megfordult volna.

A versről: latin nyelvű halottbúcsúztató.

426