Nagy Júlia (szerk.): "Mennyei parnasszus" Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei - Acta Patakina 16. (2004)

Versek

18.

Motsánj Károly

VIRÁG AZ ÉLET, melly, Ha ma zöldelíik, holnap meg szárad. Ezt, Veled edjütt bizonyíthattya KANDÓ LAJOS URFITSKA Kóróvá vált virága. Kinek szomorú Halálát igy sirattatta meg Balog Pál az akkori S. Pataki Poéták Praeceptora, Motsáry

Károly, Tanítványa által.

A vers bibliográfiai adatai: SRKTGy Kt. 1124.18. vers. Korábbi kiadása nincs.

Az elhunyt: Kandó Lajos. A Kandó családnak ezt az ágát a Nagy Iván nem ismeri, azonban a családi kapcsolódások miatt valószínű, hogy az Eger-Famosi Kandó családhoz tartozott Kandó Lajos is, akinek István és Ferenc volt a testvére, az édesanyja pedig Madarassy Zsófia. Kandó Lajos 1775-ben halt meg.

A szerzőről: Valószínűleg a szemerei birtokos Bocsári Mocsáry-család sarja. A Sárospataki Kollégium anyakönyvében nem szerepel a subscribáltak között, további életéről semmit nem tudunk.

A versről: A vers hagyományos halottbúcsúztató, amelyben a filozófiai rész után konkrét személyektől búcsúzik az elhunyt. A kéziratban a szerző több helyen, de nem mindenütt jelölte a zárt e hangokat is e jellel. A könnyebb olvashatóság miatt ezeket csak a szövegkritikai jegyzetekben jelöltük.

Irodalom:

A versről: Komáromy 1992.18. Részlegesen idéz is a szövegből.

19.

Sárkány József

MATER DOLOROSA SPECTABILIS D. SOPHIA MADARASI ab aliquot annis vidua filio tum suum Nob. Ludovicum Kandó in medio gaudii repentina morte ademtum deplorat his verbis.

A vers bibliográfiai adatai: SRKTGy Kt. 1124.19. vers. Korábbi kiadása nincs. Az elhunyt: Kandó Lajosról 1. a 18. számú vers jegyzeteit.

A szerző: Sárkány József. Életrajzát 1. a 6. számú vers jegyzeteiben.

A versről: hagyományos latin nyelvű halottbúcsúztató.

Irodalom:

A szerzőhöz köthető szakirodalmat 1. a 6. számú vers jegyzeteinél.

A versről eddig még sem szövegkiadás, sem ismertetés nem jelent meg.

369