Nagy Júlia (szerk.): "Mennyei parnasszus" Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei - Acta Patakina 16. (2004)

Versek

Szombati János

1.

Számos ágaitól meg-fosztatott ÉLŐ-FA

Mellyben

Ama gyászban öltözött TISZTELETES T. SZATHMÁRI PAKSI Ház, ennek egy különös ága TISZTEL. T. SZATHMÁRI P. SÁMUEL a' kegyetlen Halál által lett le-töretésének szomorú alkalmatosságával, a' S. Pataki Reform. Oskola Tagjainak képekben, könyvekkel egyelitetett festékkel le-rajzoltatott.

Ma-is nevezetes Téreus Kő-fala,

A' szűz Filoméla mint némúlt általa De bölts festő keze és varró fonala Néma rabságában nyelve helyett vala. Néma vagyok én-is valóban mondhatom,

Meg-kötte nyelvemet szivbéli bánatom: Elég hát, reszketve ha ki-rajzolhatom Esetem, 's röviden meg-magyarázhatom. Vesd szemedet ama magos Élő-fára,

Szabjad a' SZATHMÁRI nagy Familiára, Róla le töretett egynéhány ágára,

Melly van a' Músáknak siralmas gyászára. Gondold akar olaj, akar Pálma-fának,

Meg-felel mind kettő magyarázatának: Olaj-fája vala e' kis Oskolának,

Győző pálmája lett sok terhes próbának.

A' melly ágnak vagyon hanyatló formája,

Ama Tiszteletes Férjfiú példája,

Kit végihez készít súllyos nyavalyája, Győzedelmes Fejét várja koronája:

Bal-felöl hibája mint van egy ágának,

Tzimere az első szerelmes párjának; Kettőzött tsonkája másik óldalának, MIHÁLY' és SÁMUEL', két jeles fiának. Már a' Böltsek' egén magosán repűle

MIHÁLY: de hirtelen jajj el-esénk tűle;

A' sors SÁMUELRE véletlen kerűle Egy fő reménységünk koporsóba dűle. így aszott-el most-is egy zőldellő ága,

Kóróvá változott ifjúi virága,

Melly sebes szivemnek fő szomorúsága.

29