Nagy Júlia (szerk.): "Mennyei parnasszus" Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei - Acta Patakina 16. (2004)

Versek

120.

Ködöböcz Pál

Az Urban boldogul kimúlt Komáromi Szabó András Utolsó tisztességére írott versek.

Egy öreg Cynicus volt az oskolába

A Bölts Senekának Preceptorságába,

Neve Antisthenes a históriába,

Görög tejet szopott Athene sárába:

Egyszer a többek közt hogy ebédelnének Holott voltak jelen ifijak és vének Ennek eleiben illy kérdést tevének:

Tudjaé kezdetét a halál nemének?

Akkor tzirkalmat kap az öreg kezében

Függeszt a kérdőnek táblát elejében Két abrontsot festvén annak közepében, így1 kezdi beszédét a feleletében:

E két karikába Lássad le írását

A Halál nemének igaz rajzolását Mellyen a tzirkalom ott végzi futását A honnal először vette indulását:

Tudod föld az annya az ember testének

S bár üsse mértekét1 2 Nestor idejének Tsak ugyan lakosa lesz föld kebelének Ez értelme az egy abronts kerekének.

A más abronts mutat az ember Lelkére Mely az eredetét viszi Istenére Ez is midőn rá ún földi életére Sas szárnyakkal repül az Egek egére. Lészen hát a halál e két karikából

A test és Léleknek egy fordulásából Melyet ha nem tudtál még magad agyából Tanuld meg az öreg Festett abrontsábol.

E két karikáját az Antisthenesnek,

E bolt meg mutattya minden jo szemesnek Melyik a nézőnek Láttzanak kevesnek De Szabó Andrásnak tudom leservesnek.

1 i<l>gy - felülírással javítva a kéziratban

2 mérte<.>ét - olvashatatlan betű a kéziratban, értelem szerint javítva.

229