Dienes Dénes (szerk.): Az Isten is megszerette pedig ezt a helyet, és ide vetette az Evangeliomnak hálóját mindjárt a Reformatiokor... A Zempléni Református Egyházmegye összeírása 1782. - Acta Patakina 12. (2003)
Források
ségére 17 Esperestség, ilyen szókkal: Omnes Ecclesiae Ministri ex cis et ultra Tibiscum Subscripsimus Helveticae Confessioni 1566 aditae...46 Ezek között az Esperestségek között legnevezetesebb a Zemplényi, mert magát eleitől fogva Dioecesisnek nevezi. Azt pedig képtelenség feltenni, hogy a Reformatio már akkor Liszkán el nem kezdődött volna, mikor Esperestje is volt, még pedig olyan, aki 16 Esperestséggel atyafiságot tartott, és a maga békességi mellett a szentek egyességének kötele szerint a király előtt munkálkodott. 4-szer: Csuda lett volna, hogy Ujjhelly és Patak 1522-dikben reformáltatott, Liszkán azután majd 40 esztendővel virradt volna meg, kivált ilyen közel és szomszédságban lévő helyben. 5to: Nem is hiszem pedig, hogy amazokban a városokban nagyobb készület lett volna külsőképpen, mely előmenetelesebbé tehette volna a Reformatiot (:ha szabad úgy szóllani), mint volt Liszkában, sőt ezekre nézve könnyebben lehetett valamivel a Reformationak megkészülni. Ugyanis, akkor Liszka már privilegizált város volt, és magát a parasztmunka alól feloldozta. Nagy alkalmatossága volt tehát, hogy vágyakozzon a lelki szabadságra is, és felvegye a Jésus igáját. Ezek az okok arra vezetnek bennünket, hogy Vitus előtt elkezdették mások a Reformatiot Liszkán, hanem ő volt az, aki tökéletességre vitte, és az eklézsiában parókiát, templomot, oskolát fundált. Ki lett légyen pedig, aki legelőször jeget tört Liszkán és elkezdette az Urnák gabonáját aratni, csupán csak a gyanuságnak útján nyomozhatjuk, a nemes város prothoculumának Összevetéséből. A Polgári renden Literati Bálint de Göntz vette be legelőször a Reformatiot a maga öccsével, Literati Lukáccsal. Ez az utolsó Kopátsitul jött ide Patakrul, s bátyjával Bálinttal együtt őrzötték a tudományt, egyik ajakával, a másik kezével, mert Lukács belső ember volt. Itt dolgát végezvén 1527-dik esztendő körül, a Mohátsi harc után elment Litteráti Lukáts és Gálszétsi Mátyással, Ozoray Imrével a Kőrös és Maros között reformáltak. Voltának is maradékok a városban a Literati nemezetségbűl, akár a Bálintéi, akár a Lukácséi lettenek légyen, mégpedig reformátusok, ezeknek Reformatiojok után 60 esztendővel is. Ilyen volt Literati Péter, akinek monumentuma egy négy szegeletű asztalhoz hasonló kő. 1779-dikben, mikor Plebánus Németh István a székeket elbontatta, megtaláltatott ilyen írással, melyet magam is olvastam: 46 Minden egyházi szolgák a Tiszán innenről és túlról, akik az 1566-ban kiadott Helvét Hitvallásnak aláírtunk.
