Dienes Dénes (szerk.): Az Isten is megszerette pedig ezt a helyet, és ide vetette az Evangeliomnak hálóját mindjárt a Reformatiokor... A Zempléni Református Egyházmegye összeírása 1782. - Acta Patakina 12. (2003)

Források

erőtelenségemhez képest ilyen sietve kivált, lehetetlennek látom, csak a dolog nagyján megyek azért és a Liszkai eklézsiának olyan környülállásit írom ide, melyekbül a V. Superintendentia kinézhesse, itt a dolog mint volt régen, miképpen vagyon most is, a prédikátorra, annak jövedelmére, templomára, oskolára nézve, és egyebeket.

Olaszi Liszkának neveztetik ez az eklézsia, az Olasziban lakozó halászokról, kik régen ide jártak halat fogni, itt tanyáztak a Bodrogh parton, s a magok halászó lészkáikat, melyekkel apadáskor a tókat rekesztették, itt szokták vala lerakni, s emiatt van Olaszi Lészka, vagy Liszka. Az Isten is megszerette pedig ezt a helyet, és ide vetette az Evangeliomnak hálóját mindjárt a Reformatiokor, hogy vele az embereket e világból kifogná, s a tisztább keresztyénségnek tudományához hajtaná.

T. Szathmár Németi Mihály uram maga Evangeliomi Dominicájának Exordiumában42 azt állítja, hogy ezt az eklézsiát Johannes Vitus Balsaratius fundálta. (Obs. Yitaláltatott azután, bog/ ezt az eklézsiát fundálta Litterati Lukács. Utána 1551-ben Csanádi Illyés következett, aki Vittenbergában szenteltetett fel Liszkai papnak, amint az oda való matriculábul megtetszik.) Én is elhiszem, hogy fundalta, de nem ő reformálta. Ugyanis teszi a Tiszt. Atya a Vitus bejövetelét 1553-dikra, holott már azelőtt megkészült itt a Reformatio sokkal, melyet igyekezem az olvasóval elhitetni ezen okokra figyelmezvén. 1°: A Reformatio előmenetelének idejét a Magyar Krónikák vetegetvén azt tartják, hogy három, legfeljebb négy esztendők alatt az a munka az egész két hazán által ment, mely igaz nem volna, ha Liszkára 1553-dikba jött volna be a Reformátio. 2°: Lajos király által adatott ki egy parancsolat Budán a Reformatio ellen 1523-ban. Melyben a többek között ez vagyon: Non Sine animi nostri displicentia accepimus Dogmata Sacrilega cujusdam Martini Lutheri, adeo mentes Hominum ubique excaecasse.43 Ez az ubique44 Liszkát is nézte, mert Patak szomszédjában volt. Azt írja pedig Paris Papay in Opera ruderis Redivivi:45 hogy arra a parncsolatra nevezetesen a Hegyallyai eklézsiák Reformatioja adott okot, különben az ubiquenek egy csepp helye sem is lész. 3°: A Reformatio históriája is azt kívánja, mivel Septembernek első napján Ao 1567 nyomtattatott egy Confessio Debretzenben, melyet 2-dik választott János királynak ajánlott maga ment42 Szathmárnémeti Mihály: A négy evangélisták szerint való dominica. Kolozsvár, 1675.

43 Kedvedenül értettük, hogy bizonyos Luther Mártonnak istentelen tudománya az emberek elméjét mindenfelé megvakította.

44 Mindenfelé, mindenütt.

45 Pápai Páriz Ferenc: Rudus Redivivum... Szeben, 1684. Magyarul a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár 1906. éévfolyamában: Romlott fal felépítése.