Bilkay Ruth - Laczkó Gabriella: Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban 1945-1951 - Acta Patakina 10. (2002)
1949
HEJŐPAPI: A „közterhet” felváltva cipeltük. Úgy állapodtunk meg, hogy amint legelőször alkalom kínálkozik, értékesíteni fogjuk a természetbenieket, mert 5, 7 sőt 10 km távolságon nem érdemes cipelni az egyre nehezedő csomagokat: hagymát, babot, diót stb-t. Hejőpapi bázisközség: gépállomás, missziói telep. Kezdettől fogva tapasztaltuk, hogy mit jelent olyan gyülekezetben szolgálni, forgolódni, ahol már 20 éven keresztül folyik a gyülekezetépítés fáradhatatlan munkával. A gyűjtők tapasztalták, hogy akik adtak, nagyon szívesen adtak. Gyülekezeten kívüliek, római katolikusok is adakoztak. IGRICI: Reggel 6 órakor gyülekeztek a fiúk, hogy gyűjtőmunkájukat még a kora reggeli órákban elvégezzék. Az atyafiak ugyanis kora hajnalban munkába indulnak, vagy Csátra mennek, hogy a cukorrépát potom áron átadják. - A gyűjtés után az összegyűlt természetbenit napi áron eladtuk a nagytiszteletű úrnak. TISZÁT ARJÁN: Testvérek között számolva is 12 km. Tűrhetetlen volt a nap melege. Az út egyhangúságán az enyhített, hogy sorba álltunk, és lépéstartással igyekeztünk róni a kilométereket. A torony már 10 km-re ellátszott, így megcéloztuk. A falu központjában két rendőr érdeklődött jövetelünk célja felől. A szupplikáció szóról kifejezték azon véleményüket, hogy nem eléggé érthető, magyarázzuk meg. Kiss Pál igyekezett világosságot deríteni: „Tetszik tudni, ez egy latin szó, azt jelenti kérés, könyörgés, advenam, gyűjtés... de van igazolványunk is.” Azt nem kérték. - Isten- tiszteletig a parókián pihentünk, tisztálkodtunk. Fél héttől Kiss Pál végezte az igehirdetést, mi énekeltünk és megénekeltettük a nagy számban asszonyok és lányok alkotta gyülekezetét. Általában mindenfelé tapasztaltuk egyházunk elnőiesedését. Másnap az októberi melegben nagy volt a kísértés, hogy a Tisza vizében megmerítkezzünk, de legyőzte ezt az elhatározást a józan ész. NEMESSBIKK:Hei Hejő, hej, ha tudtuk volna! Nem volt remény, hogy száraz lábbal átjutunk az elmocsarasodott folyón. Egy félig korhadt fűzfát nagy erőlködéssel kicsavartunk, híd gyanánt keresztbe fektettük a Hejőn, és egyenként átszerencsétlenkedtek a tagok. Voltak, akik csak térdig merültek a sárba, aztán a kákás, nádas árterületen áthúztunk, a Holt-Hejőn másztunk keresztül, mig csoportokra szakadva megérkeztünk. Illyés János nagytiszteletű úr alig remélte, hogy megérkezünk. Az esti szolgálatra is felkészült, gondolva, hogy mi is hasonló sorsra jutottunk a sajószentpéteri csoporttal. Bár rendőrök minden községben igazoltattak minket is, de nekünk eddig semmi kellemetlenségünk nem volt. XII. KÖRZET: Ernőd, Bükkaranyos, Kisgyőr, Sály, Tibolddaróc, Felsőábrány, Vatta, Borsodgeszt, Harsány SZUPPLIKÁNSOK: Bíró Béla csv., Tímár Pál, Bencze János, Juhász Péter, Király Zoltán, Leskó Miklós, Nagy Béla, Németh János, Oláh Lajos, Szabó György, Várady János, Vincze Gyula RÉSZLETEK A SZUPPLIKÁCIÓS NAPLÓBÓL:69 KISGYŐR: Illés Lajos lelkipásztor azt javasolja, hogy minden nyáron jöjjön ki egy theologus a gyülekezetbe két hétre evangélizációs szolgálatot végezni. Lehetőleg olyan jöjjön, aki az orgonistakántori teendőket is ellátná. Ezalatt az idő alatt gyűjtene a maga számára. így tudnak hozzájárulni egy diák eltartásához. Kellő időben küldjön értesítést, hogy idejében megtörténhessék a kihirdetése a gyülekezetben. 69 SRK Tudományos Gyűjteményei Adattár, At. 1,392. 74
