Bilkay Ruth - Laczkó Gabriella: Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban 1945-1951 - Acta Patakina 10. (2002)
1951
szétosztotta a lányokat a szállásadókhoz. Ebéd után kipróbáltuk az orgonát, majd Várady József tanácsára átbaktattunk Senyére, ahol a volt Református Árvaházat látogattuk meg először. - Isten- tisztelet előtt Várady Józsefné nagytiszteletü asszonyunk frissen fejt tejjel kínálta meg csoportunkat. Templomi műsorunk: Igével szólott a hívekhez Benke György. /Kitett magáért, azaz miértünk szép prédikációival; új textussal és új prédikációval mindenütt. Nagy tetszést arat fiatal, diákos külsejével és nagyokat megszégyenítő prédikációival./ 1. Üdvözlet - szupplikációs beszéd -, Dévai Jenő 2. Énekszám: Üljük meg, oh hívek az Úrnak ünnepét! 3. Beszélő Énekeskönyv: Az új énekeskönyv ismertetése - Dévai Jenő 4. Énekszám /kánon/: Áldott legyen az Úr! 5. Hegedűszám: Schuman: Áhítozás. Előadja Dévai Jenő, orgonán kíséri Barcza Boglárka 6. Ének: Rád tekint már hitem... 7. Hegedűszám: Handel Largo /Dévai - Barcza/ 8. Ének: Győzhetetlen én kőszálam... 9. Szavalat: Ó Krisztusfő, Te zúzott... /Barcza B./ 10. Ének: Jöjj Mondjunk hálaszót... 11. Záróének: Halleluja - Ámen /kánon/ Nagyon szépen sikerültek az énekszámok is. SAJÓECSEG: Iglay Ferenc nagytiszteletü úr zárószavaiban talán túlságosan megdicsért bennünket, amikor annak a generációnak nevezett, amely ismét Isten felé irányítja az embereket: „Nálunk lassan már szokatlannak tekinthető nagyszámú gyülekezet érdeklődése várta és fogadta a kollégium küldötteit. A szolgálatuk után úgy néztünk rájuk, mint az Isten leikétől vezetett jövő nemzedékre. Amíg egy Alma Mater így tudja nevelni növendékeit: élni fog, mert élnie kell! Köszönjük a kollégium rajtuk keresztül küldött üzenetét. Isten kegyelme legyen mindnyájukkal!” ZILIZ - NYOMÁR: Annyira elkényeztetnek bennünket, hogy minden étkezés felér egy lagzival. Hogy fogunk ezentúl egyszerű koszttal megelégedni Sárospatakon? Szabad szolgálni egy reggeli étlappal? íme: Kávé, jó sűrű föllel, kalács, vaj, frissen kisütött libamáj, fehér búzakenyér, no meg bor. Ez csak egy száraz felsorolás! A lányok is mind ilyen vagy még ilyenebb falatokról számolnak be. Ezeket azért mondjuk el, hogy az utókor, sőt a jelenkor is láthassa, milyen szívesen, milyen szeretettel vártak bennünket hittestvéreink. Tudjuk nagyon jól, hogy az előbb felsorolt finom falatok nem láthatók vendéglátóink asztalán mindennap, hanem csak most kerültek elő tiszteletünkre. Szívünkbe is zártuk magyar népünket, és arra kérjük a jó Istent, hogy még sok évszázadig tartsa meg magyar voltában, magyaros vendégszeretetében, vallásosságában és áldozatkészségében. XXVII. KÖRZET: Alsózsolca, Bocs, Ónod, Tiszaszederkény, Tiszapalkonya, Tiszaoszlár SZUPPLIKÁNSOK: Kísérő: Palumby Gyula Orosz Imre csv., Keresztessy László, Arday Janka Mária, Bede Erzsébet, Berka Mária, Birtha Ilona, Gyarmathy Ilona, Halom Éva, Hubay Éva, Juhász Klára, Kontra Mária, Szabó Katalin, Szacsury Erzsébet, Varga Irén 172
