Dienes Dénes (szerk.): Isten Anyaszentegyházának emlékezetire... Református egyházlátogatás a Borsod-Gömör-Kishonti egyházmegyében 1753-1759, 1764. - Acta Patakina 8. (2001)
Egyházlátogatások
233 A Borsodi Egyházmegye tekintélyes felvigyázója, tisztelendő' és kitűnő Őri F. Pál úr és a mellette lévő Igaz Sámuel, a tisztelendő egyházmegye esküdt jegyzője által 1759-ben végzett egyházlátogatás. 234 A lelkészt tanítójával együtt dicsérik. A hívek is dicséretet nyernek, azzal a kivétellel, hogy a szolgálattévőknek járó egyházi szolgáltatásokat nem mindig a maga idejében végzik el. 235 A lelkész meghalt. 236 A tanítót minden tekintetben dicsérik. Halottról pedig semmit. 237 A lelkészt kijáró tisztelettel illették, a tanítót nem. A hívek is dicséretet nyertek. 238 Tanúsítják, hogy a lelkész az ő hivatalát, képessége szerint, betölti, ők sem hanyagolják el kötelességüket. 239 Egymást kölcsönösen elmarasztalták bizonyos panaszokkal, szerintünk túlzókkal. 240 A földesurak megkülönböztetáse szerint. 241 Kölcsönösen dicsérték egymást. 242 Egyik fél sem volt kifogástalan. 243 Az egyház szolgáival nem rosszul jönnek ki. 244 Isten dicsőségére öntött engem Novak István [...] 1726-ban. 245 Isten dicsőségére öntött engem Ulrich Mátyás Eperjesen, 1677-ben. 246 Nemzetes Zákány András úr, nemes Borsod Vármegye alispánja és felesége, nemzetes Puki Ilona, 1638-ban. 247 Isten dicsőségére és az igazhitű szendrői egyház javára ajánlja hálás szívvel nemzetes ifjú Zákány András úr, nemes Borsod Vármegye alispánja, valamint házastársa Stenzel Anna 1655. július 20-án. 248 Ez az úrvacsorái eszköz a szendrői egyház számára készült. Nemzets [?] Hartyáni Borbála, 1681. 249 Kölcsönösen dicséretet nyertek. 250 A szuhogyi egyháznak adományozom. 251 A lelkészt sok, a tanítót néhány, de jelentéktelen panasszal elmarasztalják, és viszont. 252 ...az időknek viszontagságai nyomán a lakosok szétszéledtek, minthogy újabban benépesült, a Helytartótanács az ugyanazon a helyen álló kőtemplomot tőlünk elzárta. 253 A lelkészről kijelentik, hogy táplálandó leikeiket bátran rábízhatják. A lelkész sem panaszkodik hívei ellen. 254 A tanúk közül az első és harmadik a lelkészt semmirekellő kifogásokkal gyalázta. Magukat mindazonáltal kimentették. 255 A lelkészt dicsérik, ők sem maradtak dicséretlenül. 256 A lelkészről mondják, hogy nincs híjával minden panasznak. A híveket dicsérik. 257 A lelkészt kiváló dicsérettel illették, ők sem fosztattak meg a megérdemelt dicsérettől. . 258 Az agentiális perselyt a végzéssel megegyezően hirdetik. 259 Itt van a vége az 1759-ben végzett és Igaz Sámuel által augusztus napjaiban leírt egyházlátogatásoknak. 249 so
