Pocsainé Eperjesi Eszter: Palágyi Deák Geyza 1871-1931 - Acta Patakina 5. (2001)

I. Előzmények A Sárospataki Református Kollégium érdeklődése a népi műveltség iránt

gyakrabban tűnnek fel a kéziratos daloskönyvek. Ezeknek a kéziratos énekeskönyveknek a szerzői müveit, iskolázott személyek, gyakran az iskola diákjai. A sárospataki 18. századi kéziratos kötetek egyik csoportját a halotti búcsúztatók, különféle köszöntők, imádságok képezik. Sajátos vonása ezeknek a kéziratos gyűjteményeknek a népiesség is, a régi, a népi keveredése. A sárospataki Nagy könyvtárban több ezer oldalt tesznek ki a gyűjtemények szöveganyagai.

„1556-1700 közötti 4 (2 megsemmisült)

1700-1750 közötti 4 (1 megsemmisült)

1750-1800 közötti 23 1800-1840 közötti 45

Összesen 76 kötet, terjedelmük kb. 9032 levélnyi”'

Az egyik legjelentősebb dalgyűjtemény 1787-1789 között keletkezett. Ezt az énekkar vezetője (cantus praesens) írta le. A sárospataki főiskola dalos iljúsága nagy szolgálatot tett a magyar irodalomnak, folklorisztikának és a zenetörténetnek. Több kottatár valódi népdalokat tartalmaz. Ez azért nagyon fontos, mert Erdélyi János gyűjteménye előtt megjelent igazi népdalok száma igen csekély! A sárospataki főiskola ifjúsága rendszeresen használta ezeket a gyűjteményeket. Lemásolták, így sokfelé eljutottak, ha nem teljes formában, töredékekben. Sőt 1789-ben már egy kéziratos népmesegyűjteményt is őriztek a kézirattárban.

Herder hatása igazán érvényesült, sőt kibontakozhatott Patakon. Gondolok itt Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és különösen Erdélyi János munkásságára.

Az Ung megyei „Kis-kapus”, ma Nagykapos szülötteként, később 1824-től tizenegy éven át a sárospataki főiskolán tanuló Erdélyi János itt a Kollégiumban nagyon sok indíttatást kapott a népdalok gyűjtésére és értékelésére. A kor hangulata, a népviseletek, a népszokások kutatása magával ragadott nemzedékeket. Különösen jellemző ez Sárospatakra, a Református Kollégiumra. Patakon a népköltészet élő hagyomány, hozzátartozik a diákélethez. Itt jártak főiskolára Szemere Bertalan és Kazinczy Gábor, akikkel Erdélyi életre szóló barátságot kötött, aki „Ifjúi lelkesedésének egész hevével hirdeti, hogy a népköltészet megbecsülhetetlen értékeket rejt magában, s a müveit költészet megújhodása egyedül ezen örök és változatlan értékeknek 3

3 Folklór és Etnográfia 61. Komáromy Sándor: A XVIII. századi sárospataki kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények. Debrecen, 1992. 12. p.

8