Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak... Református iskolák Felső Magyarországon 1596-1672. - Acta Patakina 4. (2000)

Zempléni Református Egyházmegye

ZEMPLÉNI EGYHÁZMEGYE hidegedett részit, midőn a koporsóban betötték, fedelet a koporsóra maga kezeivel szegezett idvözült Zákány András urunk, sűrű könyhullatási orcá­ján és vén szakállán alá folyván, keserves zokogással, a környül állóknak hallatokra, ezt mondotta: »Ah átkozott deákok! ti öltétek ezt meg, ti fosztátok meg a szegény magyar nemzetet e drága kincstűl.« Nem is ok nél­kül való szók voltának, mert engemet, seniort, halálra való betegülése előtt mintegy hatod nappal felhivatván magához méltóságos Lorántfi Zsuzsánna és házában csak magammal beszélgetvén, mintegy két óráig, beszedi közt ottan-ottan sírásra fakadóit ki s ily szókat is szólott: »Idvözült Urammal ifjúságomtól fogva istenesen élvén, de sem annak sem édes kedves fiamnak Rákóczi Zsigmondnak halálán annyit nem sírtam, keseregtem, mint az ifjú­ságnak ez rajtam tett méltatlan cselekedetin. Te látod Istenem! mint az édes anya magzatit, az dajka az ő kicsindedit, úgy igyekeztem nevelni Istennek és szegény hazánknak szolgálatjára, de sok dajkálkodásimat ím mivel fizetik.« Bizonyára akkor is sokat panaszkodott némely secularis fő rendekre, kik az ifjúságot gonosz tanácsokkal efféle seditiókra felindították. Azonban idvözült Fejedelem is az pogány fegyvere miatt e világból kimúlék, kinek eltakarítta- tása után egynéhány holnapok múlva mind schola, mind eklézsiák jövedel­mét intercipiálák,771 melyek ez óráig is abban vannak. Mindazonáltal ez idők alatt is mind addig csetlettünk, botlottunk, koldultunk, hogy sem az épüle­tekben sem a tanításban semmi fogyatkozás nem volt. Hanem mind ez bol­dogtalan idejében a scholának refricáltaték772 az a korcsoma felől való vesze­delmes contentio,773 melynek mind fundamentoma, mind modalitása774 rossz volt. Fundamentoma rossz, mert Pászthoi József sok éktelen magaviseletlen- ségeért, részegeskedéseért és gyilkosságra való igyekezetiért, mivel részeg korában az akkori seniort, Gyöngyösi Pétert és Gyöngyösi Mihályt is ágyá­ban meztelen tőrrel általverte volna, ha más ifjak meg nem mentették volna, egyszer degradáltatván,775 másszor a scholából kiűzettetvén, sok napokig kívül tekergése után a scholamesterek mind másoknak mellette való törek­vését, mind maga reménkedését megszánván, jó reménség alatt, hogy életét megjobbítja, befogadták. Azonban mihelt a seniorságnak tisztére kaphata, mint kígyó farka vágását nem felejtheti, minden elméjét fordította arra, mi­képpen kettős büntetéséért a mestereken való bosszúját űzhesse, nem talál­ván arra hathatósabb okot, primárius complex776 társait addig concitálta,777 azok által az egész coetust, hogy ez veszedelmes controversiát resuscitálnák,778 ki már régen decidáltatott779 vala. Megtetszik hát, hogy nem a scholának javára való igyekezettől annyira, mint bosszúságűzésből indította és így rósz a fundamentoma. Modalitása nem helyes, mivel a tavaszi exameni alkalmatossággal, midőn sok vármegyékből való böcsületes főrendek és mind ebből, mind a környülvaló dioecesisekből sok seniorok, tanítók jelen volnának Patakon az examen hallgatásán, estve szállásomra jüvén ketten vagy hárman az ifjak (mivel már sötét volt, személyekben nem discernálhattam,780 de gondolom, hogy a senior lehetett) és kezdék panaszlani mi módon injuriáltatnának781 a 198

Next

/
Thumbnails
Contents