Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak... Református iskolák Felső Magyarországon 1596-1672. - Acta Patakina 4. (2000)
Jegyzetek
JEGYZETEK 533 idővel 534 könnyítik 535 haszon 536 munkálunk 537 kár 538 jó lelkiismerettel 539 megrágván, meggondolván 540 tanácsoljuk 541 Miután a rektorok szálláshelyeikre tértek, én Szepsi Máté urammal Csanaki uramhoz mentem látogatás és megbeszélés végett, akitől egyebek közt azt is igyekeztem megtudni, hogy mi a véleménye az iskolát érintő' új változásról, és hogy szerinte mit kell hozzáadni vagy elvenni avagy lenyesni belőle; azt válaszolta, hogy ama rendeletek néki jelen állapotukban alkalmazhatatlanoknak tűnnek a pataki iskola számára. Értsd: ezek inkább szolgálják az ifjak elő'menetelét, mint az épp felserdültekét, azoknak ugyanis az elő'remenetében és megbecsülésében semmit nem ront az alsóbb iskolákon keresztül g, felsólib iskoláig tartó haladásnak rendjével, miként a külhoni országok gimnáziumaiban és jeles iskoláiban van, hanem messze más a pataki diákok esete. Értsd: nekik egyedülálló módon ki van adva, hogy ne az összes tantárgyat és ismeretet tanulják, megelégednek a logikával, a retorikával és a teológiával; alkalmatlannak tűnik tehát a meghívott Minervát bárhogy abba az iskolába helyezni, és ott az életkort megtörve azt a mesterséget kényszeríteni tanulni, amelyet nem kíván az kóstolgatni, aki annak még a nevétől is iszonyodik. Sok mást hasonló módon megbeszélvén, mi rektorok összejöttünk, akik elképzelésünket írásba is foglaltuk a következőképpen: Minthogy hallgatóink az összes iskolának az akadályán tökéletesen átjutni és haladni nem képesek az eddig használt oktatási mód siralmas összevisszasága miatt; akik a retorikában eredményesek, a logikában teljesen szűkölködnek; akik nyilvános hallgatói a retorikának és logikának, sokan hiányosak a szintaxisban, olyannyira előadottak a rendszerek, jóllehet tökéletesen és magukban a legkevésbé segítségül hívottak; mind a hely, mind az idő és leginkább a diákjaink előmenetele és a tantárgyak haszna környülállásainak meglévő módszere számunkra úgy tűnik, nem minden tekintetben tartható fenn. Ami körül, hogy tehetségeinknek Istentől megengedett lehetősége szerint ez ügyben alkalmasabban tudjunk odafigyelni, intetvén a nagytiszteletű esperes úrtól a jelenlévő nagytiszteletű vizitáló atyafi társaival egyetemben, egyhangúan a következőket nyilatkozzuk. Az összes alsóbb iskolákat a poesis-ig hasznosnak ítéljük maguk helyén meghagyni, és miként a tanrendben röviden meg van jegyezve, a logikát és a retorikát legalább általánosan ott oktatni kell - így véljük. Egyszersmind a diákok ifjabbjai, törvény szorítása alatt a grammatika, sintaxista és poéta iskolát, előmenetelüknek megfelelően, míg megerősödnek a grammatikában, kötelesek legyenek gyakorolni. Mivel pedig sem Németország gimnáziumaiban, sem más országokban a retorikát és a logikát nem tanítják teljességükben még a legkiválóbbaknak sem, hanem megengedett csupán a fontosabb dolgokat oktatni, önállóan és teljesebben pedig mind az akadémiákon mind a jelesebb iskolákban nyilvánosan tanítják a logikát és a retorikát, a mi diákjainknak haszna is megkívánja ugyanezt szükségszerűen: javasoljuk, hogy a logikát és a retorikát az előzetesen tanulmányozásra szánt kapcsolt szövegekkel együtt nyilvánosan oktassák, a tanrendnek megfelelően, amennyire lehetséges a legközelebbi feladathoz alkalmazottan, hogy diákjaink közül ki-ki abban gyakorolhassa magát, amiben a leginkább hiányt szenved. 253
