Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)

A Rákóczi-család

kacson feleségül ment Thököly Imréhez, a Habsburg-ellenes felkelés veze­tőjéhez, aki szeptemberre közfelkelést hirdetett a felső-magyarországi me­gyéknek. A lázadóként kivégzett Zrínyi Péter leánya, I. Rákóczi György fejedelem unokájának özvegye, Zrínyi Ilona így újra maga is közvetlen közelébe került az uralkodó elleni felkelésnek. Olyannyira, hogy fiát, Fe­rencet is magával vitte a hadi vállalkozások alkalmával, például amikor Thököly 1683-ban a Becs ostromára készülő török hadakhoz csatlakozott, magával vitte az alig hét esztendős fiúcskát Cseklészig. Később, mivel a török biztosítékot követelt, a nevelőapa kész lett volna a gyermeket keze­sül Konstantinápolyba küldeni, Zrínyi Ilona azonban ezt nem engedte. Bécs felmentése majd Buda visszafoglalása után Felső-Magyarország is Li- pót császár uralma alá került Munkács kivételével. A várat Zrínyi Ilona védte, folytatva a Zrínyi és a Rákóczi család hagyományait. Vele voltak gyermekei is, Julianna és Ferenc, akiknek mély és alapvető élménnyé lett az az idő, amíg anyjuk Caraffa és Caprara tábornokok ellenében irányítot­ta Munkács várának védelmét. A vár több ostromot élt át, az első alka­lommal, 1686 tavaszán negyvenhét nap után a császári-királyi csapatok elvonultak, ám 1687 tavaszán újból ostromzár alá vették. Thököly Imre ugyan több ízben megkísérelte, hogy hadaival eljusson Munkácsig, de ez nem sikerült. így a magára maradt Zrínyi Ilona majd egy éves védelmi harc után 1688 január 17-én elfogadta Bécsnek a Caraffa tábornok által közvetí­tett feltételeit és feladta a várat. A megegyezés szerint a várbeliek teljes közkegyelemben részesültek személyükre és birtokaikra, ami nem terjedt ki Thökölyre és a hűségén maradiakra. Zrínyi Ilonát Bécsbe internálták, és bár gyermekei megtarthatták vagyonukat, gyámságukat a király vette át. Neveltetésükkel az uralkodó Kollonics bíborost bízta meg. A nevelés és a nevelők elsőrendű feladata a rebellis hajlamok kiirtása és a gyerekek átne- velése volt, ezért a már 16 éves Juliannát erőszakkal vitték az Orsolyák intézetébe, Ferencet pedig Neuhausba, a jezsuiták kollégiumába, ahol csak tanáraival érintkezhetett. Az ifjú Rákóczi Ferenc, akit mint grófot jegyez­tek be az iskola anyakönyvébe, 1690-ben iratkozott be a prágai egyetemre, hogy természettant, matematikát, építészetet és hadtudományokat hallgas­son. Nővére 1691-ben feleségül ment Aspremont-Reckheim Gobert gróf­hoz, ezáltal megszűnt fölötte az uralkodói gyámság. Julianna és férje vala­mint férje családja igyekezett császári pátens által kimondatni Ferenc nagykorúsítását is. Ugyanekkor, 1692-ben Thököly Imre kiváltotta Zrínyi Ilonát bécsi fogságából, aki fiát is magával akarta vinni Konstantinápolyba, de az udvar még azt sem engedélyezte, hogy anya és fia elbúcsúzzanak. 1694 szeptember 25-én a hessen-rheinfelsi gróf lányát, Sarolta Amáliát vezette Kölnben az oltár elé az ekkor 18 éves Rákóczi Ferenc, az év máju­252

Next

/
Thumbnails
Contents