Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
73. Felső-Vadászi Rákóczy Ferencz Fejedelem és Sáros-Vármegyei örökös Fő-Ispán magától, a kegyelem szerint formáltatott alázatos imádsága, mellyel az ő Urának Istenének orczáját minden napon engesztelni szokta. 1705.
73 % Felső- Vadászi Rákóczy Ferencz Fejedelem és Sáros- Vármegyei örökös Fő-Ispán magától, a kegyelem szerint formáltatott alázatos imádsága, mellyel az ő Urának Istenének orczáját minden napon engesztelni szokta. Nyomtatás által közönségessé tétetett mostan a’ végre, hogy a’ birodalma alatt lévő Vitézlő Magyar Nép is az ő kegyelmes jó Urát és Fejedelmét a’ buzgó imádkozásban követni megtanulja. Nyomtattatott 1705. esztendőben. Vettem mását a’Reformátusok Nagy-Enyedi Collégiumoknak Bibliothecájoból én Kazinczy Ferencz. % Uram Isten, igazságnak kútfeje és kegyelmességnek kimeríthetetlen forrása! Ki a’ te parancsolatidnak ösvényétől eltévelyedett népedet szolgálatnak igájával meg szoktad büntetni, hogy megtörvén az ő nyakának keménységét, minekutána hozzád folyamodik, a’ mint büntetésben igazságodat, úgy a’ te engedelmességedben ismertessed meg véle való kegyelmessé- gedet. Megvalljuk, Uram, atyáinknak hamisságokat, ismerjük mindennapi vétkeinket, kikkel tégedet, édes atyánkat megbántván, méltán ostromodat [talán ostorodat]1 tapasztaljuk, megérdemlettük Uram, hogy a’ mi Nemzetünknek dicsősége idegenekre szálljon, és a’ mi fiaink idegen Nemzetnek igája alá vettessenek. Méltók vagyunk, hogy eltöröltetett mag- vunkkal eggyütt vesszen-el az mi Nemzetünknek neve, mert tetőled Istenünktől, Királyunktól, és Urunktól eltávoztunk. Mindazonáltal oh kegyelmes Urunk, tekintsd-meg e’ nyomorúságoknak tengerében esett siránkozó népedet; hallgassd-meg a’ sok szegényeknek, özvegyeknek, árváknak, és néked könyörgőknek kiáltásokat; lássad az ártatlanoknak és tőled bosszuállást kérőknek kiontatott véreket, és el ne felejtsed irgalmasságidat, mellyeket régenten választott, de fogságban tartatott népednek méltóztat- tál megmutatni. És minthogy elménket szabadulásunknak igyekezetére méltóztattad megmozdítani, cselekedetinket igazgassad, karjainkat erősítsed, fegyvereinket élesítsed, hogy kegyes akaratodat tellyes erőnkkel követhessük. Adj, Uram, azoknak, kiket Vezérinkké akarál lenni, rendelésekben bölcseséget, az ellenkező dolgokban erősséget, a’ szerencsés állapotokban tartózkodást, a’ hadakozásban bátorságot, az álomban vigyázást, hogy a’ te akaratodnak útjain járjanak. Környékezzd-meg Uram Isten táborinkat, és azokat a’ te irgalmasságodnak palástjával környülvévén, a’ mi 1 Kazinczy megjegyzése. 212
