Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
63. II. Rákóczi Ferenc kiáltványa a keresztény világhoz, melyben ismerteti a szabadságharc okait és célját. Szól a magyar nemzet nyomorúságáról, mely elsősorban a Habsburg uralkodónak és udvarának a magyar törvényeket mellőző uralkodásából fakad. Elmondja személyes meghurcoltatását is. Munkács, 1703. jún. 7.
a’ sok fel fordulások, törvénytelen tselekedetek, új forma törvény folytatások, innen következtének a’ mások javainak erőszakos el foglalási, erőt vett az Uraknak hatalmaskodása, elnyomattak az Árvák, javaiktól meg fosztattak az Eőzvegyek, és így az lett hogy az Haza fiai sem szokott törvényekkel nem élhettenek, sem az új forma törvény folytatást könnyen bé nem vehették, melly miatt minden fel fordult, sohul az igasság nem szolgáltatott. ÍÁÍindennek tudtára vagyon (XVI.) az is minémű szint tsináltanak az Hazában a’ Vallásnak bontogatása iránt, holott a’ Vallás dolgát hántorgatni; mellyet mind az Haza törvénye, mind a’ Felséges Romai birodalom törvényei helyben hagjtanak, nem egjébre való volt alattomban, hanem hogj annak alkalmatosságával a’ sokképpen meg erőtlenedett Országnak meg maradott kevés szabadtságát is fordíthatnák fel, melly is nem mostani dolga az Austriai Háznak, a’ mint a’ Csehek példájokból, kiket ezen formán rontanak meg, eléggé ki tettzik. Secantur flumina fiuntque rivi. Ha sok felé hasítod a’ nagj folyó vizet, patakok lésznek belőle. Ugyan is mikor az Ország nagj Rendéinek elméjeket ennyi felé hasogattyák, és a’ Vallásbéli külömbség alkalmatosságával, külömböző gyűlölségnek magva hintődik el közöttök, fogyván a’ külömbözés és különözés miatt erejek, az Országnak is szükségesképpen meg kell erőtlenedni. Bizonyságok erre sok Cathedrális Ecclesiák,1 mellyekben hogy a Praelatus Pap Urak idegen Nemzetből valók, kiknek nyelveken nem értenek, igen neheztelli a’ köz nép, és hogj azoknak adatnak a’ nagjobb jövedelmű jószágok, kiknek tsak a’ bő jövedelemre, nem a’ Magyar Nemzet lelki épületire vágjon gondgyok; és hogj tsak heveréssel töltik az időt. Nintsen semmi helye az Ország törvényinek, minden dolog tsak az Austriai Uraság tettzése szerint folyván. Es így (XVII.) a’ mit régen szabados Ország gyűllésében szabadossan végeztek, ma egyedül az Udvari Tanátstól függ. Mire építhet már ez után Magyar Ország, a’ fundamentoma ígj meg romolván? Soha a’ Tyranusság előmene- telinek nem lehet nagyobb jele, mint a’ szabad Országot az ő Gyűlésezési- től el fogni. Innen nőtt osztán naponként a’ nagyobb nagyobb bátorkodás, úgy hogy valamit ők egynéhányan végeztének, annak fő törvény gyanánt kellett kételen tartatni; semmit el sem hagjtanak benne, valamivel a’ Magjar Országi jövedelemből magok hatalmát nevelhették az Austriaiak. E végre (XVIII.) Új törvényes székeket kötöttek reá az Országra, mellyet Dicasteruimnak neveztek, melly által az Országot tsak tsupán a’ magok tettzése szerint igazgatták, és így a Választott és Törvényes Királyságot szabados Urasággá változtatták, a’ mint ezt akar ki által láttya. De ezen 1 székesegyházak 189
